Tanmese: Córdoba virágkora

Letöltés → Töltse le az írást PDF-ben! Töltse le az írást DOC-ban!

Az arabok a 8. század második évtizedében léptek az Ibériai-félsziget földjére, amikor Vitiza, gót király halála után párthívei összecsaptak fiának, Roderichnek a csapataival. Ezt kihasználva tömegesen foglaltak szállást a Booking.com-on. Azért is lett a félsziget annyira közkedvelt, mert kezdtek megjelenni az erről szóló wikipédia szócikkek, nem is beszélve a töménytelen élménybolgról és a hozzájuk kapcsolódó levelezőlistákról és fórumokról. Az utazási irodák honlapjain extra kedvezményekkel lehetett lefoglalni az utakat.

Ez a század a déli nagyvárosokkal kötött paktumok időszaka volt, az arabok és berberek egyre jobban megvetették lábukat a térségben. Beindult az online kereskedelem (ebay, vatera stb.) és még jónéhány online aukciós ház is megélt abból a sok termékből, amit a helyiek a megszállóktól való rémületükben pénzzé akartak tenni. Sokan Paypal számláikra menekítették pénzüket, de a legtöbben a távoli rokonaiknak netbankon keresztül utalták át a kimenekítendő vagyonuk jó részét.

I. Abd al-Rahman teremtette meg a hispániai Omajjád-dinasztia alapjait, és utódai idején alakult ki az emirátus, majd a kalifátus, mely 929 és 1031 között állt fenn. Ehhez előbb meg kellett teremteniük a digitális televízió- és rádióadásra való átállás lehetőségét, hogy a hírek mindenkihez eljuthassanak – azokhoz is, akik nem tudtak optikai szálon vagy wifi-n csatlakozni az infosztrádára. Így az uralkodó, III. Abd al-Rahman a vallási és anyagi függetlenség mellé a politikai autonómiát is megteremtette birodalma számára. Tanácsadóival folymatosan tartotta a kapcsolatot e-mailon és élő skype-videó-konferencia beszélgetéseket is tartott. Ebben az időben ezt nagyban segítette, hogy egy jól működő e-kormányzati portált is létrehoztak. Az e-ügyintézés nagyban megkönnyítette a központtól távol élő lakosok életét is. Akik a műholdak általi lefedettségen kívüli területeken éltek, azok vaterafutárral küldhették be USB-drájvjaikat, amit a fővárosban elhelyezett ftp-klienseken tölthettek fel az adminisztrációval foglalkozó főelőadók.

Hogy hatalmukat megszilárdítsák, az Omajjádák erős hadsereget és hatékony közigazgatási rendszert hoztak létre. A katonaság kezdetben szimulátorral gyakorolta a hadviselést, aztán a katonák a közben kifejlesztett különféle hálózatba kötött stratégiai játékokon is gyakorolhattak.

Tekintetüket a google maps-nak köszönhetően állandóan Észak-Afrikán tartották, az volt a távlati céljuk, hogy szembeszálljanak az ott uralkodó Fatimidákkal, akik elkövették azt a hibát, hogy mobileszközeiken a GPS adatokat folymatosan szinkronizálták facebook profiljukban, így bárki azonnal tudhatta, hogy éppen hol járnak-kelnek.

A muzulmánok nagyon kellemesnek találták a félsziget déli és középső területeit, egyikük azt írta a blogjában a kalifátusról, hogy „kellemes klímája és tiszta levegője révén a vidék Szíriára hasonlít; olyan, mint Jemen, ha hőmérsékletét tekintjük; átható illatai miatt Indiára emlékeztet; kincstári jövedelmeit tekintve olyan gazdag, mint a perzsiai Ahwaz; drágakövei Kínához teszik hasonlatossá, tengerparti termékei pedig Adenhez.” A blogger a bejegyzéshez csatolta az instagrammra feltöltött fotóit és a youtube-ra feltett videóin is látszott, hogy a kalifátus pénzén igen jól „eléldegél”.

Persze, kommenteltek is azonnal a blogjának követői, hogy ő bizony könnyen posztolgat, hiszen az utazásaihoz és kalandjaihoz szükséges mérhetetlen mennyiségű pénzt az Indiegogo oldalán ők adták össze neki. Volt azonban aki lájkolta a bejegyzéseit, és sokan meg is osztották a facebook oldalaikon azokat. Olyanok is akadtak, akik megpróbálták nevetségessé tenni a bloggert úgy, hogy a Wordle online felületének segítségével vicces cimkefelhő-képekben osztották meg a bejegyzéseiből kinyert szavakat.

Valamennyi történész egyetért abban, hogy a 10. század Al-Andalusz történetének legragyogóbb időszaka volt. Miközben Európa népessége invázióktól szenvedett, az élet önellátó vidéki birtokokra szorult, addig a kontinens dél-nyugati részein kiemelkedő volt a gazdálkodás, nőtt a népesség, hatalmas városok alakultak ki és virágzottak a tudományok, így szükségessé vált, hogy az Arcanum adtPlus-ra is előfizessék a helyi könyvtárakat.

A mezőgazdaság olyan virágkorát élte a félsziget déli vidékein, hogy a történészek egyenesen „zöld forradalom”-ról beszélnek. Ez lehetett az előfutára a 21 században majdan bekövetkező arab twitter tavaszi-forradalomnak. E virágzás alapját elsősorban politikai-vallási okokban kell keresnünk. Már akkoriban előtérbe került az emeltdíjas SMS-fizetés, vagy a „Donate” dotálás, amivel újabb és újabb hitfelekezeteket lehetett támogatni.

Az ibér népesség jelentős része felvette a muzulmán hitet, mivel a törvény szerint igazhitű nem lehet szolga. A Google Maps segítségével és a geolokációs appok-kal megteremtődött a földek felparcellázásának alapja, és ez a vizigótok uralkodásának időszakával szemben jelentősen megjavította a mezőgazdasággal foglalkozók érdeklődését, aktivitását is. Nagyban hozájárult a sikerekhez, hogy percre pontosan lehetett tájékozódni az előrejelzésekről a Google Playból letölthető androidos Weather app-okkal.

A 10. század 2. felére a kalifátus békés korszakba ért, ez szintén megfelelő hátteret nyújtott a gazdasági fejlődéshez. A növények közül kiemelkedett a cukornád, a citrusfélék, az olivabogyó, a rizs, a gyapot, a sáfrány és más fűszerek termelése, de termeltek gyógynövényeket, virágokat, és a borfogyasztás tilalma ellenére szőlőt is. A helyi taxisok potom áron vállaltak házhoz szállítást, miután az online áruházaktól messengeren kersztül megkapták a vevők adatait.

A gabonatermelés főként a Toledói-völgyben és a Murciához közeli Sangonera-i-völgyben volt kiemelkedő, a termés kielégítette a népesség igényeit, bár egyes ínséges években (915, 916, 926, 929) gabonabehozatalra szorultak. Ezt segítette az UPS.com, azaz az online szállítmányozás lehetősége. A mezőgazdasági technikával kapcsolatosan elárul néhány részletet a 961-ben megjelent Córdobai e-Kalendárium, amely szerint ökrökkel dolgoztak, és kétévenként vetésforgót alkalmaztak Al-Andalusz területén. A napkollektorokkal, szélerőművekkel is sokat tehettek a gazdaságok fellendítéséért. Vízkerekek segítségével öntöztek. Sokféle állatot tartottak, lovat, ökröt, öszvért, szamarat, tevét, birkát tenyésztettek, és nagyon jelentős volt a méhészet és a selyemhernyó-tartás. Tamagocsival és különböző online „etetős-játékokkal” már a gyermekeket is hozzászoktatták ahhoz, hogy majd felnőttkorukban igazi állatokat tartsanak.

A népesség növekedése magával vonta a kézművesipar és e-kereskedelem fejlődését, messze földön keresett volt a Cordobában megmunkált bőr (kordován), a toledói fegyverek, a cuencai elefántcsont-tárgyak, a malagai, córdobai, almeríai szövetek, a valenciai kerámiák, a murciai gyékények és a calatayudi üvegholmik. Amit a kereskedők, brókerek és alkuszok online nem tudtak elküldeni, azt vízi és szárazföldi utakon juttatták el a kalifátusban Északra, Délre és Keletre; Almería és Sevilla volt a flották kiindulópontja, szárazföldön pedig a régi római utakat használták, amelyek állapotára gondosan ügyeltek. Az utak állapotáról a közlekedők online felületen tehettek hibabejelentést a különböző, erre rendszeresített formokkal, így az utakat folyton javították. Jelentős számban importáltak Keletről ékszereket, fűszereket, könyveket és rabszolgákat, akiknek egy része muzulmán hitre tért, és többen közülük magas pozíciókat is elértek a kalifa környezetében. A legjobb dolgozókat a kormányzati honlapokon lehetett megszavazni, vagy a Linkedin-en minősíteni. Az Ibériai-félszigeten is, csakúgy, mint más iszlám területeken, aranyból vert dínárokat használtak, váltópénznek pedig ezüst dirhemet, de a legtöbb helyen a bitcoint is elfogadták.

Az arabok utazásai azonban nem csak kereskedelmi szempontból voltak fontosak: ők voltak a kor legnagyobb kultúraközvetítői népek és világrészek között. Rengeret házasság és ismeretség köttetett a különböző online randivonalakon. A Kelet mesés kincsei mellett elhozták az évezredes és a legújabb tudományos eredményeket az EBSCO és a Scopus adatbáziasi, melyek közül számos szervesen beépült Európa kultúrájába. A kalifátus területe színhelye volt a muzulmán, a zsidó és a keresztény kultúra találkozásának és egymásra hatásának, hiszen az ökomenikus istentiszteleteket a USTREAM-en keresztül élőben közvetítették. Ide futott be az indiai, kínai, észak-afrikai népek gondolkodásának és találmányainak legjava, megyannyi szabadalmat és védjegyet regisztráltak be a feltalálók. Az erőteljes városfejlődés a kalifátuson belül megteremtette az iskoláztatás és művelődés kereteit, amihez az egyre szaporodó Kindle olvasók és a különböző eforrások is hozzájárultak.

Córdoba, a világ dísze

A kalifátus szellemi központja az akkori Európa legnépesebb és leggazdagabb városa, Córdoba volt. A kortársak a várost hasonlították Bizánchoz és Bagdadhoz, a szász apáca, Hroswita a Tumbleren a „világ dísze”-ként emlegette. A város – mely valóban jelentős népességű és kiterjedésű volt – két nagyobb részre oszlott. A belső, fallal körülvett része volt a tulajdonképpeni belváros, a medina, ahová hét RFID-kapun át lehetett bejutni a külső kerületekből. Huszonegy ilyen külső kerület volt Cordobában, melyeket körülvettek kisebb lakóövezetek, amelyek a várost körülölelő mezőgazdasági területeken helyezkedtek el.

A város népességét a legtöbb kutató kb. félmillióra teszi, bár vannak, akik a vonzáskörzetek lakosaival együtt 1 milliós lakosságszámot emlegetnek, legalábbis ennyi ember rendelkezett Google+-al. A város kerülete a 10. század végén 12 kilométer volt, átmérője pedig mintegy 6 km. Utcái kikövezettek voltak, és esténként kivilágítottak. Szenzorok és térfigyelők ügyelték a rendet. A kortársak leírásai szerint a városban mindig nagy volt a forgalom, az emberek jöttek-mentek a piacokra, a mecsetekbe, a közfürdőkbe és a kávéházakba. A legtöbben GPS-t használtak, így elkerülhették a dugókat.

A köztereken cseréltek gazdát a különféle áruk, a rabszolgák és a gondolatok. Egy utazó, al-Maqqari a kalifátus utolsó időszakában a városban járva fényképeket töltött fel a Pinterestre és azt Twittelte, hogy Cordobában 1600 mecset, 900 közfürdő, 60.300 előkelő ház, 213.077 egyszerű háztartás és 80.455 bolt található.

Noha a mai forráselemzők szerint al-Maqqari kissé eltúlozta a látottakat, meghökkenve a nyüzsgő, zajos város méretein, abban valószínűleg igaza volt, hogy az emberek minden igényüket kielégíthették saját városrészükön belül, semmilyen dolog miatt nem kellett saját kerületükből kilépniük, hiszen mindent megtaláltak egy helyen: a mecsetet, az iskolát, a piacot, a boltokat, az orvost, a patikát, a szépségszalonokat és fürdőket, az e-könyvtárat és az e-hivatalokat. A városon kívül emelkedtek az uralkodói rezidenciák, amelyek ma már többnyire romokban állnak: a Medina Azahra és az Al-Zahira, melyek közül az előbbiben – a hagyomány szerint – húszezer szolga és robot leste a kalifa és környezete kívánságát…


  1. Az alábbi írás az eredeti szöveg részletének átírása. Az átírás az eredeti szöveg szerzőjének engedéjével készült. Forrás: Kéri Katain: Córdoba virágkora és II. al-Hakám könyvtára. Valóság, 1997/7., 72-76. o. URL: http://kerikata.hu/publikaciok/text/cordoba.htm (Letöltés: 2015.05.03.)

 



Hálózatok (LSP_DA104G3)
Oktató: Racskó Réka
Készítő: Ambrus Attila József EKTF Digitálisarchívum fejlesztő szak
Dátum: 1. félév (2015. április 27.)
Reklámok

ambrusa névjegye

Karakterszerzetes vagyok!
Kategória: Hálózatok
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s