Hangoskodjunk egyszerűen – A PTE Egyetemi Könyvtár hanganyagainak szolgáltatásáról

Ez a videó a 2012. május 31-én, az OSZK-ban megrendezett Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület 2012. évi Közgyűlésén megtartott Hangoskodjunk egyszerűen (A PTE Egyetemi Könyvtár hanganyagainak szolgáltatásáról) című előadás szerkesztett változata. A videó megtekintését teljes képernyőn, HD felbontásban ajánljuk.

Szöveges változat

Ez a videó a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában lévő online hangzó médiaanyagok weblapon való szolgáltatásának jelenlegi technikai megoldásait ismerteti. A könyvtár nem rendelkezik önálló hangstúdióval, amelyben professzionális hangfelvételeket lehetne készíteni és nincs is felkészülve sem technikailag sem humánerőforrásilag arra, hogy hangzóanyagokat készítsen. A könyvtár a Digitália elnevezésű főként digitalizált monográfiákat és folyóiratokat szolgáltató honlapján gyűjti azokat az audioanyagokat, amelyeket önkéntes felolvasók ajánlanak fel a könyvtár számára.

A honlapon riportok, visszaemlékezések, mesék, novellák, versek, hangoskönyvek és könyvajánlók hallgathatóak meg. A hanganyagok többségükben 2011-ben készültek el és kerültek fel a weblapra. A hangzóanyagok minősége változó. Van, amelyik mobiltelefonnal készült, de professzionális mikrofonnal készült felvétel is megtalálható az oldalon. A felvételeket egytől egyig amatőr, olvasni szerető önkéntesek készítették számunkra.

Kezdetben a hangfelvételeket az ingyenesen is elérhető Podomatik podcast oldalra töltöttük fel az adott hanganyag megfelelő metainformációinak feltüntetésével. Mivel a többségében 96 kbps bitrátával és monoban kódolt audiofájlok fájlmérete elenyésző, ezért a Podomatik oldalán az ingyenesen regisztráló felhasználók számára biztosított tárhely tökéletesen megfelel arra a feladatra, hogy audioszolgáltatás céljából igénybe vegyük, és akár létrehozzunk egy saját podcast oldalt. Ezeket a feltöltött hangzóanyagokat egy embed-kóddal a saját honlapunkba beágyazhatjuk és a felhasználó egyetlen klikkeléssel máris meghallgathatja. A technológia hasonlóan működik, mint ahogyan azt a Youtube filmmegosztónál már megszokhattuk.

Az előzőleg bemutatott beágyazásos módszer hátránya, hogy az audiofájlokat nem a saját szerverünkön tároljuk, hanem a Podomatik szerverén. Igaz, hogy az adatforgalmat ekkor a Podomatik leveszi a vállunkról, azonban a beágyazható lejátszó felület designja kötött, és ezen nem tudunk változtatni. Ezért úgy gondoltuk, hogy célszerűbb, ha nem iktatunk be egy külső szolgáltatót, hanem egy magunk készítette, a honlaphoz designban is jobban illeszkedő lejátszó flash-al oldjuk meg ezt a problémát. Mind a lejátszót, mind az audiofájlokat ekkor a saját szerverünkön tároljuk. A weblaphoz illeszkedő megjelenés mellett előnye ennek a megoldásnak az is, hogy nincs megkötött lejátszási időkorlát, azaz nem szükséges sem a fájlméret sem pedig a hanganyag hosszának korlátjával számolnunk. Mivel a gyűjteményes oldal WordPress alapú blogmotorra épül, ezért html kódolással akár sablonszerűen is beilleszthetjük a megjeleníteni kívánt metaadatokat, szövegeket és lejátszókódot. Példánkban – biztonsági okok miatt – piros színnel letakartuk a hivatkozott fájlok elérési útvonalait.

Úgy gondoltuk, hogy a felhasználó a hosszabb hanganyagok hallgatása közben akár más oldalakat is meglátogathat, ezért beiktattunk egy általunk MédiaBoxnak elnevezett megoldást is. Ez egy linket jelent a beágyazott lejátszó mellett, amelyre klikkelve a felhasználó egy különálló, felugró ablakot nyithat meg és a lejátszást abban indíthatja el. Így a látogatónak nem szükséges magán az adott oldalon maradnia, nyugodtan böngészhet a háttérben miközben a hanglejátszás folyik. A jelenleg elterjedt böngészők ugyan tudnak új oldalt nyitni, ami ezt a megoldást szükségtelenné is teheti, azonban amennyiben a felhasználó véletlenül bezárja a böngészőjét, úgy a lejátszó ablak nem zárul be a többi megnyitott oldallal együtt.

A hangoskönyvek általában több fejezetből, hangfájlból állnak, ezért kezdetben a hanganyagokat egyazon oldalon külön lejátszóval jelenítettük meg, hogy a visszatérő hallgatók ott folytathassák a hangoskönyv hallgatását, ahol előzőleg abbahagyták. Ez a módszer a nagyon sok fejezetből álló hangoskönyveknél az oldal kinézetét is elcsúfítja és a lejátszó többszörözött betöltése is terheli magát az oldalt.

Ezért kénytelenek voltunk egy másik fajta lejátszót alkalmazni, amelynél magát a lejátszót csak egyszer kell megjelenítenünk, viszont a fejezetek menüszerűen megjeleníthetők, így a felhasználó a menüben a kiválasztott fejezetre klikkelve azonnal megkezdheti annak meghallgatását. Az adott hangoskönyv menüjének megszerkesztéséhez minden esetben egy különálló xml fájlt is el kell helyeznünk az audiofájlok mappájában. Ez az xml fájl töltődik be a lejátszóba, és ennek forrása mutatja meg az adott hanganyag elérési útvonalát és metainformációit a lejátszó számára.

A html forráskód megtekintésekor látható, hogy egy javascript rántja be a lejátszóhoz magát az xml fájlt. A képernyőn az előzőleg említett ok miatt szintén letakartuk piros színnel a hivatkozott fájlok elérési útvonalait.

A KATALIST nevű könyvtáros levelezőlistán az elmúlt évben felvetődött az az ötlet és ennek nyomán kisebb vita is keletkezett, hogy néhány külföldi könyvtárhoz hasonlóan, jó lenne, ha a hazai könyvtárak honlapjain megjelenített könyvajánlók esetében a könyv néhány oldalának szövegét akár felolvasásban is meghallgathassák az oldal látogatói. Ennek nyomán a Digitáliától függetlenül a PTE Egyetemi Könyvtár hálózatának drupálmotor hajtotta főoldali honlapjára elkészítettünk egy fejlesztést, ami a könyvajánlóinkat feltöltő, informatikában nem jártas könyvtárosaink dolgát megkönnyítheti. A fejlesztés tulajdonképpen egy form, amelyet a könyvtáros kitölthet, és egy előre eltervezett megjelenítést ad a könyvajánlóknak.

A könyvajánló feltöltésekor a könyvtáros kiválaszthatja azt a kari könyvtári egységet, ahonnan feltölti a könyvajánlót. Ez esetben a kari könyvtár saját honlapján jelenik meg elsődlegesen a könyvajánló, ugyanakkor ezzel egy időben egy rss feed az Egyetemi Könyvtár főoldalára is átrántja magát a megjelenített tartalmat, így míg a karok könyvtárai a saját gyűjtőkörű szövegeiket gyarapítják a drupál honlapjaikon, addig maga a központi főoldal minden bejegyzést automatikusan begyűjt a saját oldalaira.

A könyvtáros a formban megadhatja a kihelyezett tartalom rövid címét, megadhatja a Corvina OPAC-ban szereplő ajánlott könyv rekordjának BIBID-diját, ez egy kölcsönzési linket fog generálni az oldalon, amire klikkelve a felhasználó azonnal a katalógusrekordhoz ugorhat. Lehetőség van az előre szkennelt borítókép, de akár az internetről lementett borítókép feltöltésére is, amit a rendszer előre meghatározott méretezéssel jelenít majd meg az oldalon. A könyvtáros kitöltheti a könyv bibliográfiai adatait, megadhatja a szerző által írt további könyvek listáinak Corvinás linkjét és megadhatja a kiadó webcímét is.

A könyvtáros itt adhatja meg a kötet oldalszámát is. Amennyiben többkötetes műről van szó, úgy a kötetenkénti oldalszámokat is beírhatja. A formban alapból maximum két kötetes mű oldaladatai adhatóak meg, de szükség esetén lehetőség van újabb mező bekapcsolására is. Itt írható be a könyv ISBN-je is és külföldi szerző esetén a fordító neve is. A könyv borítója mellett megjelenő bevezető szöveg külön boxba másolható, elkülönülve a további teljes szövegtől. Ez azért fontos, hogy a könyvajánló listaoldalán a könyvek listái mellett az alapadatokon és a borítón kívül csak a bevezető szöveg jelenjen meg, így a listaoldal, egységes kinézettel, ízlésesen jeleníthető meg. A kiválasztott könyvajánló pedig teljességében egy további klikkeléssel nyitható meg.

Amennyiben a könyvajánló nem saját kútfőből íródott, a feltöltőnek lehetősége van a szöveg forrásának leírására, vagy ha internetről másolta, akkor az eredeti fellelési hely linkjének megadására is. Amennyiben a könyvajánlóhoz audiofájl is tartozik, akkor a felolvasó, esetleg több felolvasó esetén azok nevei is itt adhatóak meg. A hanganyag a merevlemezről tölthető fel, valamint ha a könyvhöz kapcsolódóan Youtube linket is ismer a feltöltő, akkor annak megadására is itt van lehetősége. Amennyiben a könyvtáros a kötelező és ajánlott adatokat kitöltötte egyetlen gombnyomással mentheti a munkáját, és nekikezdhet az újabb könyvajánló feltöltésének.

A könyvajánló mentése után az megjelenik a honlap könyvajánló szekciójának blogszerű listanézetében. Láthatjuk, hogy az eredetileg különböző méretű könyvborítókat a program azonos méretre konvertálta. A könyvborító képe fölött kék színnel, nagybetűvel megjelenik magának a postnak a címe és a felkerülés dátuma. A borító mellett lila színnel a kötelező bibliográfiai adatok jelennek meg, amelyeknél kék szín jelzi például, hogy a Kiadó nevére klikkelve, annak honlapjára lehet navigálni. Itt jelenik meg a bevezető szövege is.

A post teljes nézetében ugyanezeket a tartalmakat megtekinthetjük, de amennyiben további szöveg is van, akkor azt csak ebben a nézetben olvashatjuk el. Itt jelenik meg a hanglejátszást biztosító flash, a felolvasó neve, a mellékelt Youtube link által berántott tartalom, valamint a post alján az OPAC-ra mutató link és a könyvajánló szövegének forrásleírása, valamint eredeti fellelési helyének linkje. Itt jelenik meg a kari könyvtári egység monogramja is, amelyre klikkelve a felhasználó a központi oldalról az adott egység oldalán lévő könyvajánlókra ugorhat.

A rendszer működik, több mint 30 hangos könyvajánlót készítettek el önkénteseink, akik között éppúgy megtalálhatóak informatikus-könyvtáros hallgatók, mint nyugdíjas könyvtárosok, bolti eladók és még sok-sok ismeretlen szerte az országból, akiket sok esetben csak beceneveiken ismerünk. Sajnálatos módon könyvtárunk mégsem tudja bevezetni ezt a hangos szolgáltatást, ugyanis az egyetem szerzői joggal foglalkozó szakemberei jelezték, hogy szerzői jogi viták elkerülése miatt a felolvasások közzététele nem ajánlott. Míg a Digitálián szolgáltatott hanganyagok szerzőitől és felolvasóitól sikerült beszereznünk a felhasználási engedélyeket, illetve már nem jogvédett műveket olvasnak fel önkénteseink, addig a kiadókkal való tárgyalások terheit könyvtárunk vállalni nem tudja.

Videónk zárásaként néhány szóban bemutatnánk az elkészített felolvasások anyagi és technikai hátterét. Néhány stúdió minőségű audio-technikát gyártó cég felismerte, hogy a weben „publikáló” audio-bloggerek nem tudnák megfizetni a professzionális mikrofonok árát, azonban a jobb hangzás érdekében szükségük lenne szebb hangfelvételeket eredményező mikrofonokra. Így a gyártók ebben az egyre bővülő célközönségben üzleti lehetőséget látva, megkezdték a „civilek” számára is elérhető árfekvésű podcaster mikrofonok gyártását. Egy ilyen mikrofon és a hozzá tartozó felszerelés (állvány, pop-szűrő, rezgéscsillapító) beszerzésével audioanyagink minőségét nagyságrendekkel növelhetjük.

A kisebb árfekvésű, mikrofonos fejhallgatók egy ebéd árából beszerezhetőek, és a mai webes kommunikációnak talán már nélkülözhetetlen kellékei. Szinte minden háztartásban fellelhetőek, ahol MSN-en vagy Skype-on csetelnek, hangoskodnak családtagjaink. A hangeszközök megfelelő beállításával viszonylag jó hangminőség is elérhető.

Az Audacity egy magyar nyelvű ingyenes, könnyen kezelhető, hangfelvevő-, manipuláló/editáló program, amellyel hangfelvételeinket könnyedén elkészíthetjük. A program Windows (98 és annál újabb) és Macintosh (X és 9.2+) operációs rendszerrel felszerelt számítógépen is működik. A gyártó oldaláról a program Linux operációs rendszer alatt futó változata is letölthető már, tehát elmondhatjuk, hogy a nálunk elterjedtebb platformok mindegyike alatt működtethető. A program alapból képes tömörítetlen .wav hangfájlokat kezelni, azonban a legtöbb esetben elegendő (és tárhely kímélő) tömörített .mp3-as állományokkal dolgoznunk. Ehhez azonban már installálnunk kell az Audacity oldaláról szintén ingyenesen elérhető LAME mp3 Encoder állományt is.

Ha beszereztük a lehetőségeinknek és pénztárcánknak megfelelő hangfelvevő eszközt, valamint installáltuk a magyar nyelvű ingyenes hangfelvevő programot, és amennyiben a hardver technikánk és háttértárunk megfelelő méretű, akkor már csak a dramaturgiai kvalitásunkon és hangszerkesztési technikánkon múlik az elkészítendő hanganyag minősége. Sok esetben ez a legnagyobb gátja annak, hogy megfelelő minőségű hanganyagot készítsünk. Olvasni mindenki tud, talán még felolvasni is, azonban ha rögzíteni akarjuk a felolvasást és ennek tudatában is vagyunk, azonnal elkezdünk bakizni. Fontos a hangsúly, az érthető, tiszta artikuláció és a szövegbe való beleélés is. Hangrögzítéskor a felvételre rákerülnek a tévesztések, kiejtési hibák, nyögések, nyelések, cuppantások is. Ezeket utólag nehezebb korrigálni, de az általunk ajánlott ingyenes, magyar nyelvű programmal ez is „gyerekjáték”. Néhány elrontott felvétel után, mi magunk is rájövünk a helyes technikára, és ha szánunk rá kis időt, előbb utóbb megjön a sikerélményünk is. Ha ezeket a hanganyagokat a szerzői jog szigorú betartása mellett publikáljuk is, meglátjuk, hogy olvasóink, azaz hallgatóink is ránk szoknak majd.


Digitális tartalmak (LSP_DA101G4)
Oktató: Komló Csaba
Készítő: Ambrus Attila József EKTF Digitálisarchívum fejlesztő szak
Dátum: 1. félév (2015. május 4.)

Digitális állampolgári ismeretek (LSP_DA100K3)
Oktató: Kis-Tóth Lajos
Készítő: Ambrus Attila József EKTF Digitálisarchívum fejlesztő szak
Dátum: 1. félév (2015. május 4.)

Advertisements

ambrusa névjegye

Karakterszerzetes vagyok!
Kategória: Digitális állampolgári ismeretek, Digitális tartalmak
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s