Repoziotóriumszoftverek: Eprints és DSpace

Letöltés → Töltse le az írást PDF-ben! Töltse le az írást DOC-ban!

 

A repozitórium szoftverek (többek között az Eprints és a Dspace) olyan – a legtöbb esetben – szabadon terjeszthető/letölthető nyílt forráskódú szoftvercsomagok, amelyek azt a célt szolgálják, hogy intézményi szinten repozitóriumba rendezve a különböző formátumú digitális dokumentumokat könnyen tárolhassák és elérhetővé tegyék – a jogszabályoknak megfelelően – a felhasználóknak.

A munkahelyemen (Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) a DSpace repozitóriumkezelő szoftvert használjuk két éve. Az Informatikai Osztály előzetes vizsgálata után a könyvtár szerverére az XMLUI verzió került feltelepítésre. Míg a Debreceni Egyetemen a Dspace szoftverét, addig a Szegedi Egyetemen az Eprints szoftvert részesítették előnyben.

A PTE munkatársai mindkét egyetemmel konzultáltak, majd azt követően köteleződtek el a DSpace mellett, hogy a könyvtár vezetése úgy döntött, hogy az Pécsi Egyetemi Archívum (PEA) dokumentumállományát (a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által digitalizált jogtiszta dokumentumokat, a Pécsi Tudományegyetem doktori iskoláiban készült doktori disszertációkat, a PTE oktatók és kutatók munkája során keletkezett és megőrzésre szánt teljes szövegű dokumentumokat, valamint az egyetem hallgatói által készített szakdolgozatokat) egyetlen nagy ropozitórium-rendszerben szeretnénk tárolni. Ehhez a Dspace rendszere tűnt a legmegfelelőbbnek.

Míg a Szegedi Egyetemen párhuzamosan sok-sok Eprints telepítést végeztek el, melyek külön-külön kezelik a logikailag nem összetartozó arcívumokat, addig Pécsett egyetlen – de összetetten strukturálható – repozitóriumban gondolkodtak és gondolkodnak máig is.

Az Eprintsnek és a Dspace-nek is megvan a maga előnye és hátránya is.

Ha egyetlen – jól struktúrált – rendszere (Dspace) van az egyetemnek, akkor annak adminisztrálása, karbantartása és frissítése viszonylag egyszerűen megoldható. Hátránya azonban a struktúra bonyolultságában, nehézkességében és a jogosultsági definiálásban látható.

Amennyiben több, kisebb rendszerre van igény (Eprints), ott előny lehet a kevéssé struktúráltság és a viszonylag egyszerűen beállítható jogosultsági lehetőség és a felhasználói felület is felhasználóbarát. Az Eprints hátránya, hogy a sok-sok rendszert egymástól függetlenül, külön-külön kell adminisztrálni, valamint nehézkes, vagy egyáltalán nem megoldható a dokumentumok tömbösített feltöltése.

Az útmutató letöltése → Töltse le az írást PDF-ben! Töltse le az írást DOC-ban!

 

Összegzésképpen elmondható, hogy bármelyik repozitóriumszoftvert is alkalmazzuk a munkánk során, mindenképpen át kell gondolnunk és el kell döntenünk előre, hogy milyen típusú és bonyolultságú repozitóriumot szeretnénk létrehozni. Ha a döntést meghoztuk, akkor bátran nekiállhatunk a kiválasztott szoftver telepítésének.


Repozitórium kezelő szoftverek I-II.(LSP_DA108G4 és LSP_DA109G4)
Készítő: Ambrus Attila József EKTF Digitálisarchívum fejlesztő szak
Dátum: 2. félév (2015. december 12.)
Reklámok

ambrusa névjegye

Karakterszerzetes vagyok!
Kategória: Egyéb, Repozitórium
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s