6. tétel: Médiajog

Letöltés → Töltse le az írást PDF-ben! Töltse le az írást DOC-ban!

A szerző személyes és vagyoni jogai és a szabad felhasználás esetei — A szerzői jogról az 1999. évi LXXVI. Törvényben foglaltak az irányadók. Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása [1. § (2)]. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [1. § (3)].

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK (10. § – 15. §)
(Általam egyszerűsített szövegezés következik)

A mű megjelentetése — A szerző határozhat arról, és adhat – általában írásbeli – engedélyt hogy műve tartalma részben, vagy egészében nyilvánosságra hozható-e. A felhasználási szerződésben meghatározhatják a kiadással járó időbeli, terjedelmi és költségbeli (juttatási) paramétereket. A szerző halála után – ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett, úgy kell tekinteni, hogy a szerző a művet nyilvánosságra hozatalra szánta [10. § (1) – (4)]. Később a szerző, vagy jogutód indokkal visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, megtilthatja a kiadott mű további felhasználását, de köteles az addigi költségeket, kárt megtéríteni a kiadónak [11. §].

A név feltüntetése — A szerzőt megilleti a jog, hogy művén őt szerzőként – akárcsak szerzői álnéven, de – feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. Ez akkor is vonatkozik a kiadásra, ha átdolgozásról és/vagy fordításról van szó. A szerző kívánhatja azt is, hogy név nélkül kerüljön a mű kiadásra, továbbfelhasználásra [12. § (1) – (4)].

A mű egységének védelme — A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes [13. §].

A személyhez fűződő jogok gyakorlása — A szerző halála után a személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn belül a jogutód, hagyatékgondozó léphet fel. A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet de akár a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult [14. § – 15. §].

VAGYONI JOGOK (16. § – 32. §)
(Általam egyszerűsített szövegezés következik)

A védelmi időn belül a szerzőnek/jogutódnak kizárólagos joga van a mű egészének vagy részletének juttatásért vagy ingyenesen való közlésére, felhasználására és másoknak felhasználásra való engedélyezésére. Vonatkozik ez a mű egyedi címének felhasználására is, és a műben szereplő egyedi elnevezésű karakterek fel- továbbhasználására is. A mű felhasználásakor a jogtulajdonost díjazás illeti meg, melyről az csak nyilatkozattal mondhat le. Jogosulatlan felhasználás esetén annak elkövetőjével szemben felléphet. A mű digitális vagy analóg módon történő többszörözéséről, terjesztéséről, nyilvános sugárzásáról, átdolgozásáról ő dönthet [16. § – 29. §].

Védelmi idő — A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani azt. Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év [31. §]. Aki a védelmi időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év [32. §].

Munkaviszonyban készített mű — Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A munkáltatónak a művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni [30. §].

A SZABAD FELHASZNÁLÁS ESETEI (33. § – 41. §)
(Általam egyszerűsített szövegezés következik)

A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon a törvényi rendelkezésnek megfelelően [33. § (1)]. A mű szemléltetés érdekében iskolai, oktatási vagy tudományos kutatás céljára a forrás és a szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, ha nem üzletszerű a felhasználás [34. § (2)]. A műveknek bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítási célokra történő szabad felhasználása is lehetséges, és a magáncélú másolat készítése is megengedett. A műről való tájékoztatás, bemutatás, előadás (nemzeti-, egyházi ünnepségeken, vallási szertartásokon) esetén is szabad felhasználásról beszélhetünk.

 

Reklámok

ambrusa névjegye

Karakterszerzetes vagyok!
Kategória: Médiajog, Záróvizsga
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s