8. tétel: Adatbáziskezelés

Letöltés → Töltse le az írást PDF-ben! Töltse le az írást DOC-ban!

Adatbázisok strukturális elemei, a relációs adatmodell ismertetése (adatszerkezet, strukturális és integritási szabályok) — A számítógépek és a hálózatosodás megjelenésével forradalmi változás következett be a termékek tömeges előállításában, tárolásában, fizikai megjelenésében. A digitális világ beköszöntével az addigi anyagi világ kibővült az információs rendszerekben tárolandó termékek körével. Ezzel párhuzamosan és szervesen összefonódva soha nem látott mértékben növekedett az emberiség által felhalmozott tudásmennyiség. Fontossá vált a releváns adatok gyors felkutatásának, a biztonságos informálódásnak, az információ hatékony feldolgozásának igénye, így kezdődött meg a különböző adatbázisok és az azokat kezelő szoftvereszközök fejlesztése.

Az adatbázisok szerkezete meghatározza azok használhatóságát. A struktúra jelentőségét tovább fokozza, hogy az adatbázisokat több adó és több vevő is használhatja, akár egyidejűleg is. Az adatstruktúra fontossága miatt az adatbázis kezelést két nagy feladatcsoportra, az adatbázisok tervezésére/létrehozására és azok használatára bonthatjuk. A tervezés során megtervezzük az adatbázis leendő struktúráját, majd létrehozzuk az adatbázist. A felhasználáskor adatokat helyezünk el és kérdezünk le az adatbázisból.

Egyed és tulajdonság: Az információ egy egyed valamely tulajdonságának jelentése, az adat annak formalizált ábrázolása. Az adatbázisok alapvető építőköve a tulajdonságot leíró adat. A tulajdonságok az egyed jellemzői, ezért értelmezésük csak az egyed ismeretében lehetséges. Az adatbázisokban együtt kell tárolnunk az egyedet és az azokat jellemző tulajdonságokat.

Egyedtípus és tulajdonságtípus: A tulajdonságtípus azonos jellemzőket leíró tulajdonságok halmaza, amelyre egy elnevezéssel hivatkozunk. Az egyedtípus az azonos típusú tulajdonságokkal jellemezhető egyedek halmaza. Tehát az adatbázisokban egyedeket és tulajdonságaikat tároljuk úgy, hogy a tulajdonságokat megnevezett tulajdonságtípusokba, az azonos típusú tulajdonságokkal rendelkező egyedeket pedig szintén névvel ellátott egyedtípusokba rendezzük.

Kapcsolat és kapcsolattípus: Az adatbázisoknak az egyedek közötti kapcsolatokat is tükrözniük kell. Egy egyed valamilyen másik egyedhez fűződő kapcsolata valójában az egyed tulajdonsága. A tulajdonságokhoz és egyedekhez hasonlóan a kapcsolatok is tipizálhatók. Amikor egy egyedtípus valamelyik egyede egy másik egyedtípus egyedeivel van viszonyban az a kapcsolat. A kapcsolat fontos jellemzője a számosság, ami azt határozza meg, hogy az „A” egyedtípus egyes egyedei a „B” egyedtípus hány egyedéhez kapcsolódhatnak, illetve fordított irányban milyen a viszony.

Egy-egy kapcsolat (1:1): Egy-egy kapcsolatról beszélünk, ha bármely „A” egyedtípushoz tartozó egyed a „B” egyedtípusnak csak egyetlen egyedéhez kapcsolódhat és ez fordított irányban is igaz.

Egy-több kapcsolat (1:n): Egy-több kapcsolatnak nevezzük azt a viszonyt, amikor az „A” bármelyik egyede „B”-nek több egyedéhez is kapcsolódhat, de „B” egyedei csak egyetlen „A”-hoz tartozó egyeddel lehetnek kapcsolatban.

Több-több kapcsolat (n:m): A több-több kapcsolat esetén mindkét egyedtípus egyedei több egyedhez kapcsolódhatnak a másik egyedtípusban.

RELÁCIÓS ADATMODELL

A relációs modell napjaink legelterjedtebb, könnyen ábrázolható, egyszerű adatkezelést és gyors feldolgozást biztosító logikai adatmodellje. A modell úgynevezett relációkban tárolja az azonos típusú egyedeket. A relációk roppant egyszerű adatszerkezetek, gyakorlatilag sorokból és oszlopokból álló mátrixok, azaz táblázatok. A relációs adatmodell különböző strukturális elemeket használ az egyedtípusokba tartozó egyedek tulajdonságtípusokba sorolt tulajdonságainak és kapcsolatának modellezésére.

A modell főbb szerkezeti elemei

Tábla, reláció: Az azonos egyedtípusba tartozó egyedek tárolása egyszerűen áttekinthető adatszerkezetekben, úgynevezett táblákban, más néven relációkban történik. A tábla egyes oszlopai az egyedtípus tulajdonságtípusainak, a sorok pedig az egyedeknek felelnek meg. A táblában annyi tulajdonság tárolódik, amennyi a sorok és oszlopok szorzata, hiszen minden egyed sorában tároljuk az összes tulajdonságtípus oszlopához tartozó tulajdonságot.

Domain: A domain egy tulajdonság lehetséges értékeinek halmazát, azaz értékkészletét, és a tárolt értékkel végezhető művelteket határozza meg.

Rekord: A rekord a tábla egy sora. Minden rekord egy egyed tulajdonságait tárolja. A táblákban tetszőleges számú rekord helyezhető el, amelyek <iysorrendje nem kötött, de nem lehet teljesen azonos értékű más rekorddal.

Mező: A modellben a mező megnevezést használjuk a tulajdonságtípus szinonimájaként. A mező a tábla egy oszlopa. A mezők oszlopaiban helyezzük el az egyes rekordokra jellemző tulajdonságokat. A mezők száma szintén nem korlátozott. Nem lehet olyan rekord, amelyikben több vagy kevesebb mező van, mint a többi rekordban. A mezőértékek a tárolt tulajdonságok. A mezőket szokás attribútumoknak, vagy oszlopnak nevezni, a rekord helyett a sor is használatos.

Kulcs: Mivel egy az előírásoknak megfelelő táblában nem lehet két egyforma rekord, biztos, hogy létezik a mezőknek olyan részhalmaza, amelyek mezőértékeit kombinálva egyedi értéket kapunk. Az érték alapján teljes biztonsággal, egyértelműen megkülönböztethetjük a tábla rekordjait. Az ilyen mezőkombinációt nevezzük szuperkulcsnak. Ha az azonosítót egy mező alkotja, akkor egyszerű, ha több, akkor összetett kulcsról beszélünk. A táblákban elvégzett műveletek esetén fontos, hogy az egyes rekordokra félreérthetetlenül tudjunk hivatkozni. Erre egy kiválasztott kulcsjelölt értékeit használhatjuk. Hogy a hivatkozások egyértelműek legyenek, a tábla tervében előre ki kell jelölni az azonosításra szánt kulcsjelöltet. A rekordok azonosítására kiválasztott kulcsjelöltet elsődleges kulcsnak, vagy azonosítónak nevezzük.

Idegen kulcs: Az adatmodell egyes táblái az egyedtípusok közötti viszonyoknak megfelelően kapcsolódnak egymáshoz. Két tábla kapcsolata esetén az egyik táblát elsődleges, a másikat kapcsolódó táblának hívjuk. A relációs adatmodellben a kapcsolódó táblában elhelyezett speciális funkciójú mezőkkel, az úgynevezett idegen kulcsokkal írjuk le a táblák kapcsolatát. Az idegen kulcs egy kapcsolódó tábla olyan mezője, amely az elsődleges tábla kulcsának értékeit tárolja, így teljes biztonsággal megmutatja, hogy egy rekord a másik tábla melyik rekordjához kapcsolódik. A relációs adatmodellben két közvetlenül kapcsolódó tábla csak 1:1, vagy 1:n típusú kapcsolatban lehet.

Integritási szabály: A relációs adatmodell fontos részét képezik az úgynevezett integritási szabályok. Ezek a szabályok biztosítják, hogy az adatbázis működés közben is mindig konzisztens maradjon. Azaz a felhasználó által elvégzett adatváltoztatások közben se kerüljön olyan állapotba, amikor a táblákban egymásnak ellentmondó hibás adatok vannak. Az integritási szabályok az adatbázisban tárolható értékekre, illetve azok helyességére vonatkozó előírásokat tartalmaznak. A legfontosabb ilyen előírások az egyedintegritás és a hivatkozási integritás szabálya.

Az egyedintegritás szabálya: Az egyedintegritás szabálya azt mondja ki, hogy egy tábla elsődleges kulcsának egyedi értéket kell biztosítania a táblán belül, valamint hogy az azonosító egyik eleme sem tartalmazhat NULL értéket. Erre azért van feltétlenül szükség, mert ha a kulcsban megengednénk a NULL érték tárolását, akkor előfordulhatna, hogy két rekordban is üres lenne az azonosító, amely így elveszítené eredeti funkcióját.

Hivatkozási integritás szabálya: A hivatkozási integritás szabálya a kapcsolatokat leíró idegen kulcsokra vonatkozik. Kimondja, hogy az idegen kulcs értéke csak akkor helyes, ha a hivatkozott (elsődleges) tábla elsődleges kulcsának egy létező értékét tárolja, vagy pedig üres, azaz NULL értékű. A szabály betartásával elérhető, hogy egy tábla rekordja egy másik táblának csak létező rekordjára hivatkozhat. Az idegen kulcsban akkor használunk NULL értéket, ha az egyedtípus parciálisan vesz részt a kapcsolatban.

 

Advertisements

ambrusa névjegye

Karakterszerzetes vagyok!
Kategória: Adatbáziskezelés, Záróvizsga
Címke: , , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s