Egyszerű karakterfelismertetés webfelületen

Jártunk már úgy, hogy a könyvtárban találtunk egy érdekes cikket, de éppen nem volt rá lehetőségünk, hogy fénymásoljuk vagy szkenneljük? Ilyenkor a szorgalmas diák előveszi a tollát és kerít egy üres papírt, majd szépen leírja a cikk tartalmát. Ez is egy jó megoldás, de ha a cikket később, pl. a blogoldalán szeretné megjelentetni, akkor be kell gépelnie a könyvtárban, papírra leírt szöveget. Ez az összetett művelet már eléggé időigényesnek tűnik.

Ha van nálunk egy fényképezőgép, vagy egy fényképezni is tudó mobiltelefon, akkor már sokkal könnyebb dolgunk van. A következő néhány sorban arról olvashattok, hogy milyen megoldással lehet a legkönnyebben elérni a kívánt célt.     

Elsőként vegyük elő a mobilt és fotózzuk le a lehető legjobb felbontásban a cikk oldalát. Ha vannak illusztrációk vagy ábrák a cikkhez, akkor célszerű azokat külön is lefotózni. Ezután, ha hazamentünk, akkor töltsük le, vagy küldjük el magunknak e-mailban az elkészített fotókat. Az eljárás természetesen mobileszközzel is teljességgel végigvihető, de sokakhoz hasonlóan én magam sem szeretek mobiltelefonnal blogolni. Mivel van asztali gépem is, ezért csupán kényelmi okokból, a továbbiakban már billentyűzet és monitor mögé ülve folytatom a megkezdett munkát.

Telefonnal lefotózzuk az adott újságoldalt, majd készítünk egy közeli fotót a szövegről. Ezután e-mail-ben elküldjük magunknak.

Telefonnal lefotózzuk az adott újságoldalt, majd készítünk egy közeli fotót a szövegről.
Ezután e-mail-ben elküldjük magunknak.

Miután az illusztrációk fotóit megszerkesztettem és lementettem a gépemre, már csakis azzal a fényképpel foglalkozom, ami a fellelt cikk szöveges részét tartalmazza. A képoldalt a szöveg körül megvágom, mert ha a cikk szövegének oldalán egy másik cikk szövege is szerepel, az a későbbiekben zavaró tényezővé válhat.

Az interneten nagyon sok ügyes program található, jó részük ingyenes és már online is elérhető, így nem kell bajlódnunk a letöltéssel és programinstallálással. Az egyik ilyen ügyes alkalmazással képesek leszünk arra, hogy egy képfájlból optikai karakterfelismeréssel (OCR = optical character recognition) szöveget nyerhessünk ki. Azért kellett minél jobb felbontással lefotóznunk a cikk szövegét, hogy ez a karakterfelismertetés minél jobb eredményt érjen el.

Ellátogatunk a http://www.onlineocr.net/ oldalra, hogy a fotónkat OCR-ezhessük.

Ellátogatunk a http://www.onlineocr.net/ oldalra, hogy a fotónkat OCR-ezhessük.

Látogassunk el a http://www.onlineocr.net/ weblapra. Első lépésként tallózzuk be a felismertetésre szánt képfájlt (JPG, BMP, TIFF, GIF), majd a második lépésben a program által jelenleg 46 ismert nyelv közül válasszuk ki a magyar (hungarian) nyelvet! Ezután adjuk meg, hogy a karakterfelismertetést követően milyen kimeneti fájlra lesz szükségünk, azaz mit szeretnénk majd lementeni. Jelenleg a Microsoft Word (.docx), Microsoft Excel (.xlsx) és a Text Plain (.txt) lehetőséget választhatjuk. Esetünkben egy sima szöveges állomány tűnik a legkézenfekvőbbnek, ezért én ezt az utóbbit választottam. Harmadik lépésként a CONVERT nevű nyomógombra klikkeltem.

A kép karakterfelismerése után, lementhetjük a konvertált fájlt, de akár egérkijelölés után azonnal ki is másolhatjuk a konvertált szöveget.

A kép karakterfelismerése után, lementhetjük a konvertált fájlt,
de akár egérkijelölés után azonnal ki is másolhatjuk a konvertált szöveget.

Rövid várakozás után, máris megjelent a kimeneti fájl (Output File) letöltésének lehetősége, de egyúttal magán a webfelületen egy boxban egérrel kimásolhatóan is megjelent a karakterfelismert szöveg. Az eredmény természetesen nem volt hibátlan, de ez a nyers szöveg, már tökéletesen megfelelt a célnak. A szöveget átolvasva az gyorsan kijavíthatóvá vált. Ezután már csak be kellett a szöveget és a hozzá tartozó illusztrációkat helyeznem a blogba.

Forrásközléskor mindig dilemma az, hogy eredeti forrásnyelven vagy a mai helyesírás nyelvén közöljük-e a szöveget. Mivel ez egy forrás másodközlése, úgy döntöttem, hogy az eredeti betűszedés nyelvezetén hagyom, és a ma használatos hosszú ékezeteket nem teszem ki, ahol az eredeti cikkben sem tették. Viszont, hogy ne higgye senki, hogy a pénzérméről szóló cikket én írtam, ezért a pontos forrást a cikk végén meg kell adnom.


ÚJ PÉNZ ANGLIÁBAN

Nagy esemény történt Londonban, a Szent Pál-templomban a husvéti szertartások alatt. Már maga az is nagy esemény volt, hogy a hagyományos husvéti lábmosást, amelyet a tradiciók szerint a királynak vagy megbizott helyettesének kell végezni, 26 év óta először végezték a Szent Pál székesegyházban, mert a Westminster-apátság a koronázási előkészületek miatt jelenleg zárva van. Az is külön eseményszámba ment, hogy VI. György király követte apja, néhai V. György király 1932 óta gyakorolt szokását – amelyet tavaly VIII. Edward is átvett -, hogy nem személyesen végezte a lábmosás szertartását, hanem helyettest küldött. Ezuttal Almoner canterbury-i érsek volt a király helyettese.

Egy közeli fotó a cikkben szereplő érme ábrájáról.

Egy közeli fotó a cikkben szereplő érme ábrájáról.

A hagyományok között élő angolok számára ez is elegendő szenzáció lett volna, ha egy még nagyobb esemény el nem homályositja mindkettőt. Az történt ugyanis, hogy az ünnepélyes lábmosás alkalmával, amikor a király ajándékát kiosztják a szertartásban résztvevő szegény emberek között, a piros, fehér és zöld szinü zacskókból VI. György király képével ujonnan vert ezüstpénzek kerültek elő. Ez volt az első alkalom, hogy az uj király képével vert pénzek nyilvánosságra kerültek, különben csak a koronázás napján kerülnek majd forgalomba. Mult évben VIII. Edward király még az apja képével vert pénzeket osztotta ki a szertartás szegényei között, annál nagyobb meglepetés volt ez a husvéti királyi pénzosztás.

Egy közeli fotó a cikkben szereplő érmék ábrájáról.

Egy közeli fotó a cikkben szereplő érmék ábrájáról.

Összesen 42 nő és 42 férfi volt a szertartás résztvevője, mert a király most 42 éves. Valamennyi nő zöld zacskóban egy font 15 shillinget, a férfiak pedig piros zacskóban két font és 5 shillinget kaptak uj ruha beszerzésére, ujabb zöld és piros zacskókból most már valamennyien egy font és 10 shillinget „a király kegyéből való ellátásra” és egy fontot a szertartáson való részvételért, végül fehér zacskókban mindegyikük 42 ezüst pennyt, mert a hagyományok szerint annyi ezüst pennyt kell egy-, két-, három- és négypennys darabokban adni ilyenkor, ahány esztendős a király. A husvéti lábmosás öreg emberei és asszonyai idén nagyon jól jártak a királyi ajándékokkal, mert a ritkasággyüjtők nyomban megrohanták őket és hatalmas összegekért vásárolták meg tőlük az uj, eddig még nem látott VI. György pénzdarabokat.

(Forrás: Képes Vasárnap, 59. évf., 15. sz., 1937 április 11., 6. o.)

 

Advertisements

ambrusa névjegye

Karakterszerzetes vagyok!
Kategória: Digitális tartalmak
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s