Röviden az online információs társadalomról, piacról, gazdaságról

„Az évszázad végére a világ összezsugorodott. Az emberek hirtelen új és az eddigiekhez képest összehasonlíthatatlanul gyorsabb távközlési technológiákhoz jutottak. Azok a vállalkozók, akik ki tudták használni a példátlan lehetőségeket, hatalmas birodalmakat építettek fel. A kormány követelte, hogy ezeket az új monopóliumokat a trösztellenes törvények értelmében vonják felelősségre. Nap, mint nap új technológiai megoldások születtek, és úgy látszott, rájuk nem alkalmazhatóak a régi üzleti modellek. A közgazdaságtan alaptörvényei azonban mégiscsak igazolták életképességüket.

Akik jól ismerték ezeket a törvényeket, az új környezetben is életben maradtak. Akik nem, elbuktak.”1 – Ezzel a szakasszal kezdődik Shapiro és Varian könyvének első fejezete, mely tömören és pár mondatba sűrítve ragadja meg az információs gazdaság térnyerésének lényegét.

Röviden az online információs társadalomról, piacról, gazdaságról Fontos momentum valóban az, hogy a világ változik, és aki nem képes haladni a kor igényeivel, azaz „nincs jelen”, az lemarad, és idővel el is tűnik. Az információs gazdaság és piac ezeket a szereplőket menthetetlenül elsöpri.

„A gazdasági élet változása és az Információs Technológia robbanás-szerű fejlődése következtében, politikai-társadalmi korlátozás nélkül egyre több ember számára válik lehetségessé az otthoni, munkahelyi, vagy mobil számítógépen és mobiltelefonon keresztül a naponta bővülő információtömeghez való hozzáférés. E jelenségek az élet minden területét átalakítják, gyökeresen megváltoztatják az egyén társadalomban elfoglalt helyét, az így kialakuló új társadalmi struktúrát nevezik Információs Társadalomnak.”2

Az információs társadalom definíciója vitatott, hiszen ahány szerző elmélkedik rajta, annyiféle definíciót adnak meg. A legáltalánosabb megfogalmazások, amelyek megállják a helyüket: „Információs társadalom (Information Society); Tudás-alapú társadalom (Knowledge Based Society); Tudástársadalom (Knowledge Society); A tudás társadalma (Society of Knowledge); Információ- és tudásalapú társadalom (Information and Knowledge Based Society); A tudás alapú gazdaság társadalmi-gazdasági hatásai (Socio-economic Impacts of Knowledge Based Economy)3

A fent említett legutolsó fogalom-meghatározáshoz talán a legjobban illeszkedik ez a Fodor-féle definíció: „Elsősorban az információs és kommunikációs technológia rohamos fejlődésének és konvergenciájának következményeként, az ehhez tartozó gyártó- és szolgáltató-, valamint a médiaipar globalizálódásával a társadalomban egy új életforma, újszerű működés és viselkedés alakul ki. Új értékrendek jönnek létre. Ezt a széles körben új életmódot, magatartást, információs technológiával átszőtt gazdaságot nevezzük információs társadalomnak”4

Ahogyan Nyíri Kristóf megfogalmazta: „Az információs társadalomban a gazdaság döntő forrásává a tudás válik. Az információs társadalom a tudás szakadatlan, bővített újratermelésének társadalma.”5

Ha a fentieket továbbgondoljuk, be kell látnunk, hogy „…az információs társadalom a tudástársadalom egyik alkotóeleme, ami nem meglepő, hiszen az információ a tudás egyik összetevője”.6

Korunk technikai vívmányait az emberiségnek a saját hasznára kell fordítania. Míg egy hatalmas réteg azokat csak játékszernek tekinti, addig a modernizáció hatására egyre többen vannak, akik megértik, hogy „a számítógép az erkölcsi fejlődést segítő tényező, hiszen olyan környezetet teremt, amelyben a tudás célja és értelme beláthatóvá, s ezzel a tanítás/tanulás őszintévé válik.”7

Az informatika és a hálózatosodás fejlődésével a várttól eltérően mégis egyfajta központosodás látszik kifejlődni, mégpedig az, hogy amíg az elszigetelt népnyelvek informatikai fejlődése lassú ütemben halad, addig „Az angol a jelek szerint ma már vitathatatlanul a világ szabványnyelvévé lett: a globális kommunikációs forradalom elválaszthatatlan részévé. Milyen következményekkel jár ez más nyelvekre – és használóikra – nézve? Ami az internetet illeti, annak fő hatása valószínűleg az, hogy védi, nem pedig megöli az alárendelt helyzetbe került nyelveket.”8

Szakirodalmi ismereteink és saját tapasztalataink alapján ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az internet adta lehetőségek egyszersmind ki is tágítják a határokat, hiszen a világ bármely pontjáról elérhetőek egy adott népnyelv friss információi, azonban elkerülhetetlen a felhasználónak, hogy legalább alapszinten képes legyen kezelni, megtalálni és kritikai gondolkodással, intuícióval felhasználni és menedzselni magát az információt.

Joggal tehetjük fel akkor a kérdést, mi is az az információ? Az információ9 latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Ez a fogalom az informatika alapfogalma is. Sok jelentése és egyéb kifejtése is ismert, különböző tudományágak különböző módon írják le. Egyértelműen elfogadott definíciója azonban nincs. Tudományos értelmezésével az információelmélet foglalkozik.

Az információelméletben elterjedt legdivatosabb, ugyanakkor félrevezető definíció az információt mint a „bizonytalanság redukcióját” definiálja.10 Shannon matematikai elmélete a kommunikációról már tartalmazza ennek a megközelítésnek az alapjait, amelyben az információt egyenlővé tette a kommunikációban a bizonytalanság eloszlatásával. Az információ azonban óvatosan kezelendő, hiszen tudjuk, hogy bizonyos esetekben a nem pontos információ növelheti a bizonytalanságot, mint ahogy az például a rémhír, a pánik esetén jól nyomon követhető.11

Ha tehát azt próbáljuk megragadni, hogy mi az információ, Martin William-mel érthetünk egyet: „Bár a kérdés retorikusnak tűnhet, bizonyos értelemben a választ senki sem tudja valójában.”12 Ágoston Mihály frappáns válasza ugyanezzel kapcsolatosan: „Ha kimondom az Információ szót, mi a második szó, amire azonnal asszociálok? Ez a szó a hatalom.”13 Röviden kifejezi a valós tartalmát az információnak. Beláthatjuk, akinél az információ, annál a hatalom, ezért létfontosságú kérdés az információ minél gyorsabb eljuttatása a felhasználónak, és itt lép be a modern informatika a képbe.

Az információs társadalom és információs gazdaság kialakulása

Az ’50-es évek végén „divatba” jöttek a tudástársadalom, tudásgazdaság, tudásmunkás kifejezések. Peter Drucker 1957-ben a posztmodern társadalom kifejezéssel próbálkozott14. 1962-ben Fritz Machlup a tudás felértékelődését és terjedésének rohamos átalakulását jósolta meg munkájában.15 A jelenlegi civilizációnkban értelmezett információs társadalom fogalma az 1960-as évek óta (1963) ismert. Persze, akkoriban még nem az információtechnológiai robbanás jellemezte társadalmunkat, de már előrevetíthető volt annak az eljövetele is. A ’70-es évek elején a ’posztindusztriális társadalom’ kifejezés került a szóhasználatba, és 1974-ben Daniel Bella ’tudásközpontú posztindusztriális társadalom’ eljöttét jósolta meg.16 1977-ben Marc U. Porat a robbanásszerű telekommunikációs fejlődést, és annak nyomán kialakuló információs gazdaság létrejöttét valószínűsítette.17

A ’90-es évektől kezdve a téma irodalma – a fokozódó aktualitás következményeként – rohamosan felduzzadt. Mára elfogadott az a nézet, amely szerint az információs társadalom egyfajta társadalmi fejlődésként, ha úgy tetszik kulturális evolúcióként jelent meg. 18

Az információs gazdaság szorosan kapcsolódik az információs társadalomhoz, a kettő egymás nélkül manapság már elképzelhetetlen, azonban a két fogalom között határozott különbséget kell tennünk. Az információs társadalom napjainkban jobban elterjedt fogalom, ezért inkább átfogó jellegű meghatározás. Az információs gazdaság önálló jelentéssel bíró, konkrétabb tartalmú fogalom.

Az információgazdaság már korán kialakult, nem technológiai alapú tágabb értelmezése szerint a gazdaság két, egyre jobban elkülöníthető, bár egymással elválaszthatatlanul összefonódó területre osztható: az egyik az anyag és az energia, a másik pedig az információ egyik megjelenési formájából a másikba való átalakításával foglalkozik.19

Varga Lajos vallja, hogy az információs szektor tulajdonképpen a gazdaság és a társadalom információs szükségleteinek kielégítésére jött létre, és az információ előállításával, átalakításával, feldolgozásával és elosztásával foglalkozik. Magában foglalja az e tevékenységek műszaki feltételeit biztosító szervezeteket, és a velük kapcsolatos tevékenységeket és foglalkozásokat is tartalmazza.

„Az információgazdaság első közelítésre felettébb heterogén tevékenységeket ölel fel, az oktatás egészen más, mint a kutatás-fejlesztés, a számítógépes adatfeldolgozás nem azonos az adatátvitellel, a rádió és a televízió elkülönül a könyv- és lapkiadástól. Mégis ezek a tevékenységek mind, ilyen vagy olyan formában, információt nyújtanak és határaik egyre inkább
összemosódnak, különösen az új technikai eszközök, a telekommunikáció és a számítógép nyújtotta lehetőségek kihasználása révén”20

Az információgazdaság tovább bontható két alágazatra. Első információs szektorba sorolják a közvetlen információs kibocsátásokat, azokat a médiumokat, melyeknek feladata az információ előállítása, feldolgozása és továbbítása. Másodlagos információgazdaság kategóriájába azokat a nem információs javakat termelő gazdasági médiumokat sorolják, amelyek ugyan jelentős információs tevékenységet végeznek, de ezek munkálkodásának végeredménye nem információs javakban testesül meg.

Magyarországi törekvések

A ’80-as évek elején Magyarország az ország hozzáadott értékének kb. 12%-a eredhetett az elsődleges, 20%-a pedig a másodlagos információgazdaságból, így az információs tevékenységek az ország összteljesítményének összesen 32%-át adhatták. Mára ezek a százalékok – a hálózatosodás és modern informatikai vívmányok, valamint a telekommunikáció ugrásszerű fejlődése révén – nagyságrendekkel nagyobbak, olyannyira, hogy nélkülük a gazdaság fejlődése, vagy akárcsak szinten tartása a jelenlegi állapotban elképzelhetetlen lenne.21

A magyarországi információs gazdaság fejlődése a közép-európai fejlődés sajátosságait mutatja, azaz a megkésettséget, a nyugati minták másolását, az alacsony tudatosságot, a rossz hatásfokú intézményi struktúrát és a félreértelmezett információs politikát. Országunk nem tudja lerúgni a folyamatosan újratermelődő deficites állapotát, aminek következménye az elszalasztott lehetőségekben és a tartós leszakadásba való „tipródás”.

Magyarország az ’50-es évek legelején üzemszerűen alkalmazott már számítógépeket.22 1983-tól megszületett a Számítástechnikai Kormányhatározat, mely lehetővé tette az iskolaszámítógép-programot. 1986-ban a kormány megerősítette előzetes szándékát azzal, hogy elfogadta az Elektronikai Gazdaságfejlesztési Programot. Az 1994-1998-as kormányzat alatt az informatikai fejlesztés témájában elkészült szakanyagok nem kerültek elfogadásra, de ettől függetlenül folytatódott az egyes területek informatizálása.23 A politikusok felismerték, hogy az informatika terület fejlődéséhez egy új típusú, erősebb együttműködésre van szükség, melybe nem csak a politikai szereplőket, hanem a gazdaság és a társadalom szereplőinek részvétele is elengedhetetlen, ehhez szükséges kidolgozni egy tudatosan felvállalható cselekvési tervet. 1999 decemberében létrejött az eMagyarország, amely az eEurope első változatának a mintájára készült el, de gyakorlatilag a magyar fejlesztésektől függetlenül kezelte az EU irányadó célkitűzéseit.24 Ugyanekkor készült el egy szakértői vitaanyag25, ami a Miniszterelnöki Hivatalon belüli szakanyagként készült el, de sajnálatos módon már nem követte konkrét stratégiai terv megírása. Az ezredfordulón felgyorsultak az események, hiszen az infokom-munikációs technológiai forradalom Magyarországon is begyűrűzött, így szükségessé vált a megfelelő stratégiák kidolgozása. Ehhez különböző dokumentumok készültek el a témát illetően.26 2000-ben a Miniszterelnöki Hivatal megalakította az Informatikai Kormánybiztosságot mely az információs politika kidolgozásán és végrehajtásán munkálkodott. Ezt követően 2000-2002 között a Széchenyi-terv (nemzeti fejlesztési terv) keretében indult meg az ország informatikai és információra (is) épülő gazdasági felzárkóztatása az Európai Unióhoz. Ennek a programnak a keretében (és azt informatikai fejlesztési programokkal erősen kiegészítve) 2001 májusában elkészült a Nemzeti Információs Stratégia (NITS) 5 éves programja27, melynek átfogó koncepciója a kormányváltás miatt 2003-ban már nem érvényesülhetett. 2002-ben létrejött az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, mely az Informatikai Kormánybiztosság jogutódjának volt tekinthető és az információs társadalom fejlesztésére volt hivatott. Ezen intézmény mellett létrejött a Kormányzati Informatika és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala is, mely az elektronikus kormányzati fejlesztéseket felügyelte. Ez utóbbi intézmény 2004-től Elektronikus Kormányzati Központ néven működött tovább. A fő cél továbbra is az ország digitális-információs felzárkóztatása volt, illetve a társadalmon belül a „digitális szakadék” csökkentése, valamint a határon túli magyarság információs társadalomba kapcsolása. A 2004-es Uniós csatlakozás után Magyarország bekapcsolódhatott az „eEurope 2005” programjába, amivel lehetősége nyílt az Európai Uniós országok által „közösbe adott” strukturális alapokat forrásként való felhasználására.

Magyarországi helyzetkép28

A fent vázolt törekvések ellenére a magyarországi információs társadalom jelenlegi politikája másoló jellegű, azaz külföldi mintákat másol, sokszor a helyi viszonyok és lehetőségek figyelembe vétele nélkül. Az információs társadalom fejlesztésére nem fektet elegendő energiát, a meglévő koncepciók sok esetben ad hoc jellegűek. Az információs társadalom témájának megfelelő kutatása sem biztosított, nem a minőségi, hanem a mennyiségi teljesítések mérése a jellemző. A gazdasági ellentétek is dominánsak a témában, hiszen a jelentőségteljes információs társadalmi termeléssel szemben alacsony annak valós felhasználása az országban. Az egyirányú elektronikus szolgáltatások prioritása a legelterjedtebb, azaz a hálózati működés-módokból következő hasznos lehetőségeknek gyenge, mértékletes kihasználása. Nincsen együttgondolkodásra való törekvés és nincsenek megfelelő helyi szintű megoldások, azaz a társadalom az államtól, mint „abszolutista” hatalomtól várja a megoldást. Az információs társadalommal járó előnyöket a felhasználók (maga a társadalom) nem tudja maradéktalanul kihasználni. A hagyományoshoz hasonlóan az elektronikus média a kulturális javak terjesztését – részben üzleti megfontolásból, részben idegen tulajdonban lévőség miatt – nem megfelelően képviseli, azaz a bulvárosodást előtérbe helyezve a felnövekvő generációban elfojtja a kultúra megismerésének igényét is.

A felülről modernizáló szűk elit hatalma és felelőssége nagy. Ez az irányító-befolyásoló, érdekorientált abszolutizmus nagyon veszélyes lehet a hazai információs társadalom további fejlődésére. Amennyiben ez az elit-réteg esetleg politikai és/vagy gazdasági okból elveszíti pozícióját, akkor nincs megfelelő biztosíték arra, hogy a megkezdett fejlesztések továbbélhetnek, célba érhetnek. Amennyiben új szereplők tűnnek fel az információs hatalom egén, újabb koncepciók, újabb irány (vagy irányváltás) jelölődhet ki, amely akár a jelenlegi, már amúgy is lassú fejlődést meg is apaszthatja. Sajnálatos tény, hogy ennek lehetőségét a többségi társadalom közömbössége és az országon kívülről jövő, „kirakati” megfelelési kényszer csak erősíti. A fent vázolt szomorú helyzetkép (és a Kelet-Európára jellemző kishitűség) miatt országunk alacsonyabb fejlettsége a vezető Európai Uniós tagországokhoz képest egyre jobban láthatóvá és bizonyítottá válik. A lemaradás folyamatosan nő. Az alacsony tudatosság, a rossz hatásfokú intézményi struktúra és a félreértelmezett információs politika, valamint a nyugati minták átgondolatlan másolása és a jelenlegi gazdasági válság miatt belátható időn belül nem várható pozitív irányba való elmozdulás.

Az információs piac

„A kereskedők fő feladata – Catal Hüyük árusaitól a TESCO igazgatójáig – mindig is a vevők megtalálása, a kereslet kipuhatolása, a szerződések nyélbeütése, egyszóval az áru eladása volt. Az információs technológiák azonban e folyamatokat is megváltoztatják. A tranzakciós térben végbement számos változás leglátványosabbika az e-kereskedelem kialakulása és terjedése. Az információs technológiáknak betudható új típusú viszony a vevő és eladó között számtalan új intézményi formát generál az e-csomópontoktól a többcsatornás vásárlásokig.”29

Napjainkban az internet, mint költségcsökkentő és hatékonyságjavító technológiai változás vesz részt a piaci struktúrákban és nagy hatással van a termékek árára, hiszen a webshop jelleggel működő cégek jelentős megtakarítást érhetnek el azzal, hogy termékeik eladásához nem kell drága bérleményeket fenntartaniuk, illetve a webfelületes piactér dinamikus karbantartásához sok esetben elegendő néhány informatikai szakembert alkalmazni, így nincs szükség a szakképzett eladók alkalmazására. Ennek hatására a vonatkozó költségek és a „termelői árak” is csökkenhetnek. Ez kedvez az eladónak is és a vásárlónak is. Előnye még a rendszernek, hogy nincs közvetítő és a vele járó jutalék sem terheli egyik felet sem, így az „eladó” és a „vevő termékforgalma közvetlen.30

Ez a költségcsökkenés a termék árát sok esetben mégsem befolyásolja az eladó számára negatívan, hiszen jelenleg az elektronikus piactereken a termék annyiért kel el, amennyit még hajlandóak a vásárlók (a licitálók) megadni érte. Az eladók ezeken a piactereken sok esetben maguk is vásárlók, így könnyedén és kötöttségek nélkül forgathatják árukészletüket, értékeiket, hasonlóan, mint a pénzügyi brókerek. Ez mellett előny az is, hogy nincs nyitvatartási idő, nincs ünnepnap. Tulajdonképpen nincsenek kötöttségek. A minőséget maga a közösség garantálja, hiszen az a felhasználó, aki nem megfelelő minőségű terméket árusít, azonnal pellengérre kerül, kiközösítik és akár ki is zárhatják a piactérről.

Ez az öntisztító folyamat tudja a közösségi tereket, fórumokat megfelelően óvni mindenféle központi beavatkozás nélkül. Természetesen moderátorok ekkor is vannak, maximum csak „figyelnek”, és csak „végszükség” esetén avatkoznak be.

Az információs piac jellegének megfelelően nyitott fogalom. Ami az egyik felhasználónak érték, az a másiknak talán nem jelent semmit. A közösségi tereknek az a lényege, hogy azok a felhasználói csoportok tömörülnek egy adott érdeklődési kör köré, akiknek az adott termék (információ) értéket jelent. Így kialakul egy szolgáltatói-fogyasztói réteg, melynél nincsenek konkrét meghúzható határok, hiszen a szolgáltató fogyasztó is, és a fogyasztó egyúttal szolgáltató is. Mivel az előzőekben már kitértünk arra, hogy az Információ = hatalom, ezért az is nyilvánvalóvá válik, hogy a „hatalmat” meg kell fizetni. A kínálat és a kereslet egyensúlyba kerül, hiszen mint előzőleg is hangsúlyoztuk: a termék (információ) annyiért kel el, amennyit hajlandóak megfizetni érte. Mivel adott kör tagjai között zajlik a csere (az adás-vétel), ezért bizonyos időn belül az árak megállapodnak, ekkor beáll az ár-érték egyensúly. Ekkor az információbrókerek sikeressége már a releváns információ-keresési/fellelési stratégiájuk sikerességén múlik.

Magyar és idegen nyelvű ajánlott irodalom

  • Ágoston Mihály: Információpolitika-információgazdaság. In: Nagy Ferenc – Szabó József (szerk.): Tanulmányok az információgazdaságról II. OMIKK – KSH, Budapest, 1989
  • Anwar Zsuzsa: Információgazdaság Magyarországon a 90-es évek közepén. Gazdaság és statisztika, 11. (50.) évf., 1999/1. sz., 19-31. o.
  • Barna Gyula: Információgazdaság és gazdasági növekedés. In: Szabón József (szerk.): Tanulmányok az információgazdaságról. OMIKK – KSH, Budapest, 1986.
  • Benda Klára – Hack József – Pintér Róbert (szerk.): Így írtunk mi – A XXIV-ik OTDK díjnyertes munkái. 1999, 7-56 o. [URL]
  • Borsos Károly: Információgazdaság és információs társadalom. Telecomputer, 2. évf., 9. sz., 1997. május 5.
  • Castells, M.: A hálózati társadalom kialakulása – Az információ kora, Gazdaság, társadalom és kultúra. Gondolat-Infonia, Budapest, 2005
  • Czeglédi Pál: Az információgazdaság kettős kihívása. Köz-gazdaság, 3. évf., 2008/2. sz., 270-273. o.
  • Csorba József: Az információgazdaság információ- és gazdaságtana. In: Elek A. – Juhász J. – Kiss E. – Varga Cs. (szerk.): A tudás társadalma. I. k. Stratégiakutató Intézet; Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft.; Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002, 100-119. o.
  • Demcsák Mária: Információgazdaság. Váltás a tudományban. Az információgazdaságról készült átfogó, összegző könyv segít megérteni új világunkat. Piac & Profit, 11. évf., 2007/2. sz., 10-13. o.
  • Fodor István: Merre megy a világ gazdasága, merre mehetünk mi? In: Glatz Ferenc (szerk.): Az információs társadalom. Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián VI., MTA, Budapest, 2000, 97. o.
  • Fülöp Géza: Az információ. Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi – Informatikai Tanszék, Budapest, 1996, 236 o. [URL]
  • Galogh Gábor (szerk.): Az információs társadalom dimenziói – Információ és társadalom. Gondolat Kiadó – Infónia Kiadó, Budapest, 2006, 292 o.
  • Gidai Erzsébet: Információgazdaság – új iparág vagy szolgáltatás? Tudományos és műszaki tájékoztatás, 34. évf., 1987/6. sz., 290-292. o.
  • Halm Tamás (szerk.): A magyar gazdaság versenyképessége az EU-csatlakozás előtt és után. Magyar Közgazdasági Társaság – Zöld Újság Rt., Budapest 2004, 131 o.
  • Hámori Balázs – Szabó Katalin: A piaci algoritmusok és magatartásformák változásai az információgazdaságban. In: Czagány L. – Garai L. (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 2004, 43-78. o. URL]
  • Hámori Balázs: „Globális bazár” vagy digitális monopólium? A verseny átalakulása az információgazdaságban. Külgazdaság, 49. évf., 2005/1-2. sz., 58-79. o.
  • Holló Margit – Markó Imre: Információ piac és információ ellátottság. Kézirat, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest, 1997 [URL]
  • Információból üzleti érték – Az információbróker környezete és tevékenysége. Magyar Információbrókerek Egyesülete, Budapest, 2006, 320 o.
  • Információs társadalom. eMenedzser Online, [URL]
  • Jakobi Ákos: Az információs társadalom térbelisége. ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Regionális Tudományi Tanulmányok 13.), Budapest, 2007 [URL]
  • Jakobi Ákos: Hagyományos és új területi különbségek az információs társadalomban. Kézirat, ELTE TTK, Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 2007, 17. o. [URL]
  • Juhász Lilla – Pintér Róbert: Információs társadalom. L’Harmattan Kft., Budapest, 2006, 180 o.
  • Kiszl Péter: Zavarosban halászók: villanások az üzleti információs piac kétes zónájából. Tudományos és műszaki tájékoztatás, 58. évf., 2011/8. sz., 348-358. o.
  • Kolin Péter: Evolúció és kultúra. Információs Társadalom, 2. évf., 2002/3. sz., 78-128. o. [URL]
  • Magyar Informatikai Charta. [URL]
  • Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira. Tömörítve lásd: Térinformatika, 2000/4. sz., 11-15. o.
  • Majó Zoltán: Úton az információs társadalom felé: tudjuk-e, hová tartunk? Információs Társadalom, 6. évf., 2006/1. sz., 30-39. o. [URL]
  • Mészáros Rezső: Az információgazdaság és az új gazdaság értelmezései. Földrajzi közlemények, 132. évf., 2008/4. sz., 451-458. o.
  • Mészáros Rezső: Kibertér. A földrajzi tudás új dimenziói. Hispánia Kiadó, Szeged, 2003, 144 o.
  • Munk Sándor: Katonai informatika a XXI. század elején. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007
  • Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra. Replika, 1999/38. sz. 183-194. o. [URL]
  • Pintér Róbert: A globális információs társadalom: Castells – The information age. Jel-kép, 2000/3. sz., 11-26. o.
  • Pintér Róbert: Az információs társadalomba való átmenet refeudalizált nyilvánossága. Kézirat. ELTE, Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ, 1999
  • Shapiro, C. – Varian, H. R.: Az információ uralma – A digitális világ gazdaságtana. Geomédia Kiadó, Budapest, 2000, 383 o.
  • Szabó József (szerk.): Tanulmányok az információgazdaságról. OMIKK – KSH, Budapest, 1986, 234 o.
  • Szabó Katalin – Hámori Balázs: Hegymenet – Alkalmazkodás a piacgazdasági realitásokhoz a munka világában. In: Kotosz Balázs – Pál Tamás (szerk.): 60 éves a Közgáz: Jubileumi tudományos konferencia, 3. k., Aula Kiadó, Budapest, 2008, 205-219. o.
  • Szabó Katalin – Hámori Balázs: Információgazdaság – Digitális kapitalizmus vagy új gazdasági rendszer? Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 614 o.
  • Szabó Katalin (szerk.): Összehasonlító gazdaságtan: Piacgazdasági rendszerek, posztszocialista átalakulás, globális tendenciák. Aula Kiadó, Budapest, 2007, 351 o.
  • Szabó Katalin: Az infokommunikációs technológiák hatása a hagyományos gazdasági határvonalakra. Külgazdaság, 50. évf., 2006/9-10. sz., 4-28. o.
  • Szabó Katalin: Az információs technológia hatása a piacgazdaságok átalakulására (10. fejezet). In: Szabó Katalin (szerk.) Összehasonlító gazdaságtan: Piacgazdasági rendszerek, posztszocialista átalakulás, globális tendenciák. Aula Kiadó, Budapest, 2007, 253-282. o.
  • Szabó Katalin: Információgazdaság. Kibillent világ. Az internet révén vált a gazdaság valóban globálissá. Piac & Profit, 11. évf., 2007/9. sz., 6-12. o.
  • Székely Levente: Információgazdaság. Információs társadalom, 7. évf., 2007/4. sz., 146-154. o. [URL]
  • Tézisek az információs társadalomról. [URL]
  • Varga Lajos: Az információgazdasági vizsgálatok előzményei és eredményei. In: Szabó József (szerk.): Tanulmányok az információgazdaságról. OMIKK – KSH, Budapest, 1986, 11-14. o.
  • Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem. Typotex Kiadó, Budapest, 2003. 263 o. [URL]
  • Z. Karvalics László: Információ, tudás, társadalom, gazdaság, technológia: egy egységes terminológia felé. Kézirat, Infopark Rt., 2005/4. sz., 7-17. o. [URL]
  • „What is information? Although the question may appear rhetorical, there is a sense in which the answer is that nobody really knows.” Martin, William J.: The Global Information Society. Gower Pub Co., London, 1995, p. 17
  • Apte, U. – Karmarkar, U.: Managing in the Information Economy – Current Research Issues. Springer, Annals of Information Systems, Vol. 1, 2007, p. 472
  • Bell, D.: The coming of post-industrial society. A venture in social forecasting. Heinemann, London, 1974
  • Berthiaume, M.: The economy and the future of IT. New Hampshire Business Review, 10/24/2008, Vol. 30, Issue 23, p. 30-31
  • Castells, Manuel: The Rise of the Network Society – The Information Age: Economy, Society and Culture. Vol. I, 2nd Ed. with a New Preface. [EPUB, E-book], August 2011, Wiley-Blackwell, USA, p. 656 [URL]
  • Cowhey, F. – Aronson, J. D. – Abelson, D.: Transforming Global Information and Communication Markets: The Political Economy of Innovation. MIT Press, 2009, p. 341 [URL]
  • Deltas, G.: Can a minimum wage increase employment and reduce prices in a neoclassical perfect information economy? Journal of Mathematical Economics, Aug 2007, Vol. 43, Issue 6, p. 657-674
  • Drennan M. P.: The Information Economy and American Cities. The Johns Hopkins University Press, 2002, p. 153
  • Drucker, P.: America’s next twenty years. Harper, New York, 1957
  • Eliasson, G.: The nature of economic change and management in a new knowledge based information economy. Information Economics & Policy, Oct 2005, Vol. 17, Issue 4, p. 428-456
  • Elmer, G.: Profiling Machines: Mapping the Personal Information Economy. MIT Press, 2004, p. 176
  • Fugarolas-Alvarez-Ude, G. – Hervés-Beloso, C – Moreno-García, E. – Torres-Martínez, J.: A market game approach to differential information economies. Economic Theory, Feb 2009, Vol. 38, Issue 2, p. 321-330
  • Greenberg, J.: Transforming global information and communication markets: The political economy of innovation. Journal of International Affairs, Fall/Winter 2010, Vol. 64, Issue 1, p. 236-236
  • Handbook of Knowledge Society Foresight. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions. 2003, p. 5. [URL]
  • Kahn, M. – Pfaff A. S. P.: Informal Economies, Information and the Environment. Journal of International Affairs, Spring 2000, Vol. 53, Issue 2, p. 525
  • Karmarkar, U. S. – Apte, U. S.: Operations management in the information economy: Information products, processes, and chains. Journal of Operations Management, Mar 2007, Vol. 25, Issue 2, p. 438-453
  • Lu, L. – Wang, G.: A study on multi-agent supply chain framework based on network economy. Computers & Industrial Engineering, Mar 2008, Vol. 54, Issue 2, p. 288-300
  • Machlup, F.: The production and distribution of knowledge in US. Princeton University Press, Princeton, 1962
  • Meijers, H.: Diffusion of the Internet and low inflation in the information economy. Information Economics & Policy, Mar 2006, Vol. 18, Issue 1, p. 1-23
  • Nunberg, G.: Language and electronics: the coming global tongue. (influences of the Internet on worldwide English usage). The Economist, December 21, 1996, [URL]
  • Papert, Seymour: The Connected Family: Bridging the Digital Generation Gap. Longstreet Press, Atlanta (USA), 1996, p. 65
  • Porat, M. U.: The information economy. Definition and measurement. US Department of Commerce, Office of Telecommunications, Washington, 1977
  • Romaine, C. – Zamora, G. – Fisher, B.: Strategic Alignment: Positioning our Brand for the Future. Information Outlook, Jan 2009, Vol. 13, Issue 1, p. 10-15
  • Shannon, C. E.: A Mathematical Theory of Communication. (Reprinted) The Bell System Technical Journal, Vol. 27, July-October, 1948, pp. 379-423, 623-656
  • Shifflet, M: Information-Sector Growth in Market and Nonmarket Economies: A Comparative Case Study. Information Society, Jul-Sep 2001, Vol. 17, Issue 3, p. 165-177
  • Tapscott, D.: Growing Up Digital: The Rise of the Net Generation. McGraw-Hill Companies, Inc., New York, 1998, p. 338
  • Thurow, L. C.: The Future of Capitalism: How Today’s Economic Forces Shape Tomorrow’s World. W. Morrow and Co., New York, 1996., p. 385
  • Winn, J. K.: Consumer protection in the age of the „information economy”. Ashgаte Рublishing, Ltd., 2006, p. 456
  • Wormell, I. – Olesen, A. J. – Mikulás Gábor: Information Consulting – Guide to Good Practice. Chandros, Oxford, 2011. p. 187

 


Jegyzetek:

  1. Shapiro, C. – Varian, H. R.: Az információ uralma – A digitális világ gazdaságtana. Geomédia Kiadó, Budapest, 2000, 11. o.
  2. Információs társadalom. eMenedzser Online, [URL]
  3. Jakobi Ákos: Az információs társadalom térbelisége. ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Regionális Tudományi Tanulmányok 13.), Budapest, 2007, 10. o.
  4. Fodor István: Merre megy a világ gazdasága, merre mehetünk mi? In: Glatz Ferenc (szerk.): Az információs társadalom. Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián VI., MTA, Budapest, 2000, 97. o.
  5. Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra. Replika, 1999/38. sz. 183-194. o. [URL]
  6. Handbook of Knowledge Society Foresight. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions. 2003, p. 5. [URL]
  7. Papert, Seymour: The Connected Family: Bridging the Digital Generation Gap. Longstreet Press, Atlanta (USA), 1996, 65. o.
  8. Nunberg, G.: Language and electronics: the coming global tongue. (influences of the Internet on worldwide English usage). The Economist, December 21, 1996, [URL]
  9. „Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük, amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Egyik legleegyszerűsítettebb megfogalmazás szerint az információ nem más, mint a valóság (vagy egy részének) visszatükröződése.” Munk Sándor: Katonai informatika a XXI. század elején. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007, 9. o.
  10. Shannon, C. E.: A Mathematical Theory of Communication. (Reprinted) The Bell System Technical Journal, Vol. 27, July-October, 1948, pp. 379-423, 623-656
  11. Pintér Róbert: Az információs társadalomba való átmenet refeudalizált nyilvánossága. Kézirat. ELTE, Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ, 1999. és Benda Klára – Hack József – Pintér Róbert (szerk.): Így írtunk mi – A XXIV-ik OTDK díjnyertes munkái. 1999, 7-56 o. [URL]
  12. „What is information? Although the question may appear rhetorical, there is a sense in which the answer is that nobody really knows.” Martin, William J.: The Global Information Society. Gower Pub Co., London, 1995, p. 17
  13. Ágoston Mihály: Információpolitika-információgazdaság. In: Nagy Ferenc – Szabó József (szerk.): Tanulmányok az infor mációgazdaságról II. OMIKK – KSH, Budapest, 1989
  14. Drucker, P.: America’s next twenty years. Harper, New York, 1957
  15. Machlup, F.: The production and distribution of knowledge in US. Princeton University Press, Princeton, 1962
  16. Bell, D.: The coming of post-industrial society. A venture in social forecasting. Heinemann, London, 1974
  17. Porat, M. U.: The information economy. Definition and measurement. US Department of Commerce, Office of Telecommunications, Washington, 1977
  18. Kolin Péter: Evolúció és kultúra. Információs Társadalom, 2. évf., 2002/3. sz., 78-128. o. [URL]; Castells, M.: The Rise of the Network Society. The Information Age: economy, society and culture. Blackwell Publishers, Oxford. 1996 vagy Castells, M.: A hálózati társadalom kialakulása – Az információ kora, Gazdaság, társadalom és kultúra. Gondolat-Infonia, Budapest, 2005; Mészáros Rezső: Kibertér. A földrajzi tudás új dimenziói. Hispánia Kiadó, Szeged, 2003, 144 o.; Majó Zoltán: Úton az információs társadalom felé: tudjuk-e, hová tartunk? Információs Társadalom, 6. évf., 2006/1. sz., 30-39. o. [URL]
  19. Varga Lajos: Az információgazdasági vizsgálatok előzményei és eredményei. In: Szabó József (szerk.): Tanulmányok az információgazdaságról. OMIKK – KSH, Budapest, 1986, 11-14. o.
  20. Uott.
  21. Jakobi Ákos: Hagyományos és új területi különbségek az információs társadalomban. Kézirat, ELTE TTK, Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 2007, 17. o. [URL]
  22. A SZÜV elődje, a SGAGI (Statisztikai Gépi-adatfeldolgozó Gazdasági Iroda, 1953-tól Vállalat) 1951-ben jött létre.
  23. Ekkor indult el a „Sulinet program” ami a közép- majd általános iskolák hálózatba kapcsolását oldotta meg.
  24. Az eMagyarország nem egy hivatalos dokumentum, hanem kimondottan civil kezdeményezésen alapult, és az eredeti dokumentum magyar fordítása volt.
  25. A vitaanyag címe: Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira. Ez egy terjedelmes dokumentum volt, legutolsó verziója közel 130 oldalas, és megfelelő alapossággal járta körbe a témát. Ismertette az információs kihívás tartalmát, fontosabb részterületeit, kijelölte az állam feladatait, illetve rögzítette az összefogás szükségességét és szereplőit. De nem stratégia volt, hanem csak egy stratégia-előkészítő szöveg. Tömörítve lásd: Térinformatika, 2000/4. sz., 11-15. o.
  26. Tézisek az információs társadalomról. Műfajánál fogva inkább egy stratégia háttéranyaga lehetett, nem konkrét információs stratégia megfogalmazása. [URL]; Magyar Informatikai Charta. Nem kormányzati szereplők készítették (Informatikai Érdekegyeztető Fórum). Az IÉF úgy gondolta, hogy az informatika a gazdasági növekedés kulcsfontosságú szektora, de ezt sem a kormányzat, sem a társadalom ismerte még fel, ezért volt szükséges a dokumentum elkészítése. [URL]
  27. A NITS célkitűzéseit évente vizsgálták felül. Feladatai közé tartozott a szabályozás és szabványosítás; a távmunka felfutta tása; a magyar kulturális örökség digitalizálása és az egyéb digitális tartalmak koordinálása; az információs írástudás erősítése; az infokommunikációs technológiai eszközök elterjesztése az oktatási és kulturális intézményekben; a digitális tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása a kisebbségeknek és más hátrányos helyzetűek számára; az e-kormányzati ügyvitel erősítése.
  28. Az írás szerzőjének tapasztalatait, szubjektív véleményét tartalmazza ez a bekezdés.
  29. Szabó Katalin – Hámori Balázs: Információgazdaság – Digitális kapitalizmus vagy új gazdasági rendszer? Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 155. o.
  30. Meijers, H.: Diffusion of the Internet and low inflation in the information economy. Information Economics & Policy, Mar 2006, Vol. 18, Issue 1, p. 1-23

 

  • Eredeti, aktualizált forrás: Ambrus Attila József: Az online információs gazdaság és az információs piac helye a gazdasági szektorban; kialakulása, működésének sajátosságai. Kézirat, PTE FEEK, 2012.

 

Reklámok

ambrusa névjegye

Karakterszerzetes vagyok!
Kategória: Cikk
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s