Neked miért nincsen még e-könyved?

Az elmúlt napok estéin volt szerencsém Boér Péter Pál: Szabályerősítő című könyvének technikai szerkesztését elvégezni, hozzásegítve a szerzőt ahhoz, hogy novellái „egybekötve” is megjelenhessenek elektronikus formában. A novellaválogatás 38 írást tartalmaz a határon-túli magyar szerzőtől. Az elbeszélések mindegyike az életből ellesett, szerkesztésében találékony, szürrealisztikus hangvételű, tanulságos írás.

Reklámok

Mindent tudni akarok! #3 – Applikációk az MI árnyékában

Az előző beszélgetésben a személyes adatok nagyobb biztonságát szavatoló GDPR bevezetése alkalmából beszélgettem a beszédszoftveremmel. Annak a beszélgetésnek a végén megemlítettem, hogy legközelebb, azaz most a mesterséges intelligenciához köthető applikációkról szeretnék majd vele beszélgetni. Szoftveremet ráengedtem az internetre, hogy tájékozódjon kicsit a témában, hogy tudjon válaszolni a felmerülő kérdéseimre.

Hangos könyvajánló: Budapest OFF. Kortárs novellák Kárpáti Tibor rajzaival

Tizenhárom kortárs író novellái Budapestről (Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István, Totth Benedek). A novellák története a főváros egy-egy kis szegletében játszódik a belvárostól a külvárosig. A novellák kamasz szereplői úgy élnek benne, ahogy tudnak, ahogy a fiatalok élnek, de egy pillanatban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a várossal. A novellákban hol megelevenedik a főváros története, hol eltévedünk benne, hol otthonosnak látjuk, hol folyton változónak, hol sírunk, hol nevetünk.

Mindent tudni akarok! #2 – Felsőfokú adatkezelés: GDPR

Az előző beszélgetésben a talaj és a felszín alatti vizek szennyezéséről, illetve annak remeditációjáról beszélgettem Mariskával a beszédszoftveremmel. Annak a beszélgetésnek a végén megemlítettem, hogy legközelebb, azaz most a GDPR-ról lesz szó. Mivel a munkahelyemen is bevezetésre került ez a szabályozás, de még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban, így a téma fokozottan érdekel engem. Mariskát ráengedtem az internetre, hogy tájékozódjon kicsit és most kíváncsi vagyok, hogy mire jutott.

2067: űrbányászat, Mars-város, űregyetem?

Dr. Gyenizse Péter A PTE Természettudományi Kar, Földrajzi Intézetében csillagászati, földrajzi, planetológiai és térinformatikai tárgyakat tanít. 1987 óta foglalkozik csillagászati megfigyeléssel és ismeretterjesztéssel. Geográfusként különösen érdekli más bolygók és holdak földrajza, azaz a planetológia tudománya. Előadásában olyan kérdésekre keresi a választ, mint „Mikor megyünk a Marsra?”, „Lesznek-e űrvárosok és bányász-kolóniák?”, „Lesz-e űregyetem a következő ötven évben?” Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon most megtekinthetik az előadást.

Gyógyszerészet ma és a jövőben

Fittler András 2010-ben Pécsett PhD fokozatot, 2012-ben közgazdász BSc diplomát, majd 2016-ban habilitációját szerezte meg. Mindemellett Gyógyszerellátási gyógyszerész, kórházi-klinikai-, valamint Gyógyszerészi Gondozási szakgyógyszerész szakképesítésekkel is rendelkezik. Számos közleménye jelent meg. Oktató-kutató munkája mellett közforgalmú- és intézeti gyógyszerellátásban is rendszeresen dolgozik. 2016-tól a PTE Gyógyszerésztudományi Kar általános és oktatási dékánhelyettese. Részt vesz a magyar és angol nyelvű egyetemi gyógyszerészképzésben, ezen belül a gyógyszerügyi szervezés, gyógyszerészi gondozás és kommunikációs ismereteket oktatási programjában. Kutatásában az online gyógyszerforgalmazás, internetes gyógyszertárak, és a hamis gyógyszerek egészségügyi és gazdasági kérdéseire fókuszál. | Az információs technológia fejlődése, a biológiai terápiák megjelenése és az új gyógyszerészi szolgáltatások elterjedésével egy izgalmas új korszak előtt áll a gyógyszerészet. Évszázadokon keresztül a „gyógyszerkészítő gyógyszerész” elsődleges tevékenysége a gyógyszertári készítmények előállítása volt. Az iparosodás hatására a gyógyszerkészítési tevékenység fokozatosan átkerült a gyógyszergyárakba, ahol egyre bonyolultabb technológiákkal voltak képesek előállítani azokat. A növekvő gyógyszerkincs miatt a terápiában az orvosok mellett kezdett a „gyógyszer szakértő” gyógyszerészet előtérbe kerülni. A jövő gyógyszerésze számos népegészségügyi programban aktív szereplőként vesz részt, így például szerepet vállalhat a cukorbetegek és asztmások gondozásában és a betegségek korai felismerésében. A jövő gyógyszerészének gyógyszertárában számítógép vezérlésű gyógyszer komissiózó automata segíti munkáját és internetes gyógyszertárán keresztül is tartja kapcsolatot a betegekkel/vevőkkel. Az elkövetkező évtizedekben gyógyszerellátás, valamint a gyógyszerkutatás és gyógyszeripar területén is jelentős változások várhatóak, melyek következtében még jobban felértékelődik a világszerte hiányszakmának tekinthető gyógyszerészet jelentősége. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon most megtekinthetik az előadást.