Levelek a háremből: Egy angol hölgy 18. századi törökországi útja

A hétköznapok történetének kutatása során érdekes forráscsoportot jelentenek a magánlevelek, amelyek szerzői saját, szubjektív élethelyzeteik leírása kapcsán ábrázolták környezetük jelenségeit, történéseit. Mindez kiemelt érdeklődésre tarthat számot akkor, ha a levél írója különös, számára szokatlan és idegen világba csöppen, hiszen így családtagjainak, barátainak írt sorai szinte útleírásként is olvashatóak. Az előadás Lady Mary Wortley Montagu levelezésére támaszkodva mutatja be a 18. elejének török női háremeit, női fürdőkultúráját. (Előadó: Kéri Katalin | Időpont: 2018. november 21. (szerda) 18:00 | Helyszín: PTE BTK Kari Tanácsterem (Pécs, Ifjúság u. 6.) |Operatőr és Non lineáris vágás: Ambrus Attila József.

Reklámok

Miért drága az ingyenesség? (A nyílt hozzáférés rejtett költségeiről)

A film az Open Accessre való égető igényt hivatott filmvásznon prezentálni, főleg a profitorientált kiadók figyelmét kívánják felkelteni. A filmben nagy szerepet kaptak az open access publikálási mód rejtett költségei, ami nem meglepő, hiszen a tudományos publikálás megközelítőleg 25,2 milliárd dollárba kerül évente. A film a kutatásban és a tudományhoz való nyílt hozzáférés jelentőségében merül el, megkérdőjelezi a magas költségek hátterében megbúvó okokat, melynek összege nyilvánvalóan a profitorientált kiadók zsebében landol.

Könyvtár a földön, könyvek a felhőben

2018. november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánjának (Dr. habil varga László, PhD) meghívására plenáris előadást tarthattam „Könyvtár a földön, könyvek a felhőben” címmel. A 40 perces előadásom első részében bemutattam a 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Pécs városában átadott Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületét, a benne található könyvtárak tereivel, tevékenységével. Az előadás második felében a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitalizálási törekvéseiről beszéltem. Bemutattam a Doktori Disszertációs repozitóriumot, elmondtam a működési elvét, beszéltem a szakdolgozati repozitóriumról, a PTE kiadásában megjelent periodikák archívumáról, a kialakítandó Oktatói Publikációs Repozitóriumról. Bemutattam a nyílt forráskódú szoftver, az Open Journal Systems (OJS) rendszerét, amely a tudományos, lektorált folyóiratok menedzselésének/megjelentetésének támogatását szolgálja, valamint a Digitália elnevezésű elektronikus könyvtárunkat is bemutattam. A plenáris előadásról a helyszínen videófelvétel is készült, melynek szerkesztett változata az alábbiakban megtekinthető.

Neked miért nincsen még e-könyved?

Az elmúlt napok estéin volt szerencsém Boér Péter Pál: Szabályerősítő című könyvének technikai szerkesztését elvégezni, hozzásegítve a szerzőt ahhoz, hogy novellái „egybekötve” is megjelenhessenek elektronikus formában. A novellaválogatás 38 írást tartalmaz a határon-túli magyar szerzőtől. Az elbeszélések mindegyike az életből ellesett, szerkesztésében találékony, szürrealisztikus hangvételű, tanulságos írás.

Mindent tudni akarok! #3 – Applikációk az MI árnyékában

Az előző beszélgetésben a személyes adatok nagyobb biztonságát szavatoló GDPR bevezetése alkalmából beszélgettem a beszédszoftveremmel. Annak a beszélgetésnek a végén megemlítettem, hogy legközelebb, azaz most a mesterséges intelligenciához köthető applikációkról szeretnék majd vele beszélgetni. Szoftveremet ráengedtem az internetre, hogy tájékozódjon kicsit a témában, hogy tudjon válaszolni a felmerülő kérdéseimre.

Hangos könyvajánló: Budapest OFF. Kortárs novellák Kárpáti Tibor rajzaival

Tizenhárom kortárs író novellái Budapestről (Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István, Totth Benedek). A novellák története a főváros egy-egy kis szegletében játszódik a belvárostól a külvárosig. A novellák kamasz szereplői úgy élnek benne, ahogy tudnak, ahogy a fiatalok élnek, de egy pillanatban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a várossal. A novellákban hol megelevenedik a főváros története, hol eltévedünk benne, hol otthonosnak látjuk, hol folyton változónak, hol sírunk, hol nevetünk.